Ez a történet az igazi boldogságról szól. A szegény ember története egy életreszóló leckét ad mindannyiunk számára.
Egy gazdag ember épp az utcán sétált, amikor meglátott egy szegény embert, aki egy lépcsőn ült. Ruhája piszkos volt, nem volt cipő a lábán, de arca vidám volt, és mosolygott. Akart kérdezni tőla valamit, de meggondolta magát, és odébb állt. Másnap megint látta, hogy ugyanott ül a szegény ember, arca nyugodt, és mosolyog. A gazdag ember nem értette, hogy hogyan lehetséges, hogy ennyire boldog, hiszen semmije sincsen.
Odament hozzá, és megkérdezte:
“Hogy tudsz mosolyogni, mikor ennyire szegény vagy? Nagyon boldognak tűnsz.” – kérdezte a gazdag férfi.
„Jó ember vagyok” – mondta a szegény.
„És miért vagy boldog? Van pénzed?” – folytatta.
„Nekem nincs semmi pénzem. Talán a nap folyamán kapok valami élelmet a járókelőktől.” – felelte a koldus.
„Otthonod, családod van?” – kérdezte a gazdag.
„Nekem nincs se otthonom, se családom. Szabad vagyok, mint a madár” – válaszolta mosolyogva az öreg.
„Akkor biztosan teljesen egészséges vagy.” – mondta a gazdag.
„A hűvös éjszakák bizony nem túl egészségesek, a fogaim lassan mind kihulltak a hidegtől” – jelentette ki a szegény kéregető.
„Akkor nem értem, hogy tudsz boldog lenni. Jó lenne, ha elárulnád nekem a receptet, hiszen mindenem megvan, és mégsem tudok boldog lenni.” – csodálkozott a jómodú.
„Isten soha nem ad nagyobb terhet, mint amekkorát elbírnánk. Elfogadom azt, ahol most tartok, hálás vagyok az életemért. Mosollyal és türelemmel fogadom a történéseket, elfogadom, hogy minden az Isten akaratából történik,még akkor is, ha néha próbára akar tenni minket. Nincs semmim, de boldog vagyok, mert az élet nem arról szól, hogy mink van. Az élet azt jelenti, hogy minden reggel felébredünk, és megyünk tovább, más nem számít- mondta a szegény ember.” – tette hozzá mintegy válaszként a szegény ember.