Az ausztráliai Holly Butcher mindössze 27 éves volt, amikor elhunyt, a Ewing-szarkómával, a csontrák egy ritka fajtájával folytatott küzdelem után. A családja egy megható bejegyzésben búcsúzott el tőle a Facebookon.
„Nagy szomorúsággal jelentjük be, hogy Holly ma hajnalban elhunyt. Miután annyi mindent elviselt, végül eljött az idő, hogy elbúcsúzzon mindannyiunktól. A vég rövid és békés volt; nyugodtnak tűnt, amikor homlokon csókoltuk és elbúcsúztunk tőle. Holly még egy rövid üzenettel készült nektek” – írták a szerettei, megosztva a fiatal nő hátrahagyott tanácsait.
A 27 éves Holly
„Nem kell nyomást érezned magadon, hogy olyan dolgokat tegyél, amelyeket a beteljesedett élet zálogának tekintenek. Lehetséges, hogy nem ilyen életet akarsz, hanem egy átlagosat, és ez nagyon is rendben van.
Szeretném, ha az emberek nem aggódnának annyit az apró, értelmetlen problémák miatt, megpróbálnának emlékezni arra, hogy mindannyiunknak ugyanaz a sorsa, és ezért megtennének mindent, hogy az életük minden ostobaság nélkül nagyszerű legyen. Olyankor, amikor nevetséges dolgok miatt panaszkodsz (amit az elmúlt hónapokban nagyon sokszor észrevettem), gondolj arra, hogy van valaki odakint, aki komoly problémával küzd.
Ha ezt megtetted, menj ki a szabadba, vegyél egy mély levegőt, nézd meg, milyen kék az ég, és milyen zöldek a fák. Minden olyan gyönyörű! Gondolj arra, milyen szerencsés vagy, hogy ezt megteheted – hogy lélegezhetsz. Lehetséges, hogy ma dugóba kerültél, vagy rosszul aludtál, mert a gyönyörű kisbabáid nem hagytak pihenni, vagy a fodrászod túl rövidre vágta a hajadat. Hidd el nekem, mindez nem számít, amikor eljön az idő, hogy elhagyd ezt a világot. Mindez olyan jelentéktelen, ha az élet egészét nézzük, látom, ahogy az élet semmivé foszlik a szemem előtt, és nem tehetik ellene semmit. Azt kívánom, bárcsak még egy karácsonyt tölthetnék a családommal, vagy még egy napot a párommal és a kutyámmal.
Hallom, hogy az emberek arról panaszkodnak, milyen szörnyű a munkájuk, vagy milyen nehéz testmozgást végezni – légy hálás, hogy képes vagy erre. A munka és a testmozgás olyan jelentéktelen dolgoknak tűnhetnek, egészen addig, amíg a tested már egyiket sem teszi lehetővé. Tartsd nagy becsben az egészségedet és a testedet – még ha nem is ideális, vigyázz rá.
Adj, adj, adj, adj. Valóban igaz, hogy nagyobb boldogságot érzel, ha másokért teszel dolgokat, mintha magadért tennéd. Bárcsak többet tehetnék másokért. Mióta beteg vagyok, a leghihetetlenebb és legkedvesebb emberekkel találkoztam. És a leggondoskodóbb és legkedvesebb szavakat és támogatást kaptam a családomtól, barátoktól és idegenektől, többet, mint amit valaha adni tudnék cserébe. Ezt soha nem fogom elfelejteni, és örökké hálás leszek mindezeknek az embereknek.
Használd a pénzedet élményekre… vagy legalábbis ne maradj le az élményekről, mert minden pénzedet anyagi javakra költötted. Tegyél erőfeszítéseket azért a tengerparti kirándulásért, amit folyton halogatsz. Menj be a vízbe, ásd be a lábujjaidat a homokba, nedvesítsd meg az arcodat a sós vízzel.
Próbáld meg élvezni az egyes pillanatokat, és jelen lenni azokban, ahelyett, hogy a telefonod képernyőjén keresztül rögzítenéd azokat. Az élet nem arra való, hogy képernyőn keresztül éljük, és nem arról szól, hogy tökéletes fotót készítsünk.
Azért dolgozz, hogy élj, ne pedig azért élj, hogy dolgozz.
Mondd el a szeretteidnek, hogy szereted őket, amikor csak teheted, és szeresd őket minden erőddel.
És még egy utolsó dolog. Ha tudsz, tégy jót az emberiségért (és értem), és kezdj el rendszeresen vért adni. Jól fogod érezni magad tőle, ráadásul életeket menthetsz. A véradás segített abban, hogy még egy évig életben maradjak – egy évig, amiért örökké hálás leszek, hogy itt maradhattam a Földön a családommal, a barátaimmal és a kutyámmal” – zárta utolsó üzenetét Holly Butcher.
