A következő történet tanulsága, hogy hibáinkra tekintsünk úgy, mint tapasztalatszerzésre, mert ha nem követünk el egy-két ballépést, kevesebb esélye lesz annak, hogy később igazán sikeressé váljunk. Tudjuk jól, az élet nem könnyű, de ha keményen dolgozunk, meglesz a gyümölcse.
Egy nő sírva talál rá tinédzser lányára, ezért gyorsan leült mellé, és igyekezett kideríteni a szomorúság okát. Az elkeseredett lányból feltörtek az indulatok, nem mennek jól a dolgok az iskolában, a barátja szakított vele, és a legjobb barátnője is másik országba költözött.
Az édesanya hirtelen felpattant, megfogta lánya kezét, és arra kérte, hogy menjen vele a konyhába.
– Szereted a meggyes pitét?
– Persze anya, te csinálod a legfinomabb meggyes pitét a világon.
A anya minden hozzávalót előkészített, majd az asztalra tette, és azt mondta:
– Kóstold meg az olajat!
– Micsoda? Nem! Az gusztustalan!
– Akkor mit szólsz pár nyers tojáshoz?
– Te jó ég, anya! Szó sem lehet róla.
– Egy csipet liszthez van kedved?
– Pfuuuj!
– Netán sütőporhoz?
– Na nem mááár – mosolygott a lány.
– Igen, kislányom. A süti alapanyagai külön-külön gusztustalannak tűnnek, de mikor szépen, arányaiban összekevered őket, tudod mi sül ki belőle. A nagy finomság – mosolygott anyuka is.
A nő ezután a kezébe vette gyermeke kezét.
– Így tekints az életre is, ahol vannak jó “alapanyagok”, és vannak kevésbé jók, sőt szörnyűek. De ezek együtt határoznak meg téged, így ne szomorkodj, hanem élvezd ezt a csodás világot, élj szívvel, lélekkel, boldogan, hogy olyan finom, életvidám lány légy, mint a meggyes pitém!
