Christopher Tyler, a Londoni Egyetem kutatója, valami egészen érdekeset fedezhetett fel a híres festőről. A reneszánsz mester műveinek elemzése azt sugallja, hogy da Vinci kancsal lehetett.
A strabizmus, a kancsalság egy bizonyos fajtája, kifelé kancsalítás, vagy exotropia, ami azt jelenti, hogy az egyik szem kifelé fordul. Feltételezések szerint számos más híres festőnél is előfordult ez az állapot. Ez tehette lehetővé, hogy a művész monokuláris látásra váltson, tehát csak az egyik szemét használja, a háromdimenziós kép kétdimenziós vásznon való leképezéséhez.
A szemtengelyferdülésre jellemző, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre kétszemes látás, ez általában a gyengébb szem elnyomásával jár, és így alakul ki a kétdimenziós monokuláris látás.
Tyler megvizsgálta a szemek állását da Vinci hat művén – 2 szobron, 2 olajfestményen és 2 rajzon. A vizsgált művek között szerepelt többek között a Vitruvius-tanulmány, a Salvator Mundi – a reneszánsz mester egyik leghíresebb festménye – valamint egy időskori önarckép is.
Christopher Tyer professzor a műalkotások elemzésekor ugyanazokat a technikákat alkalmazta, amit egy optikus is alkalmaz a betegein, és így arra a következtetésre jutott, hogy a Da Vinci műveiben ábrázolt szemek rosszul illeszkednek.
A vizsgálat során a kutató megmérte az ábrázolt szemek geometriai szögét, vagyis köröket és ellipsziseket illesztettek a pupillákhoz, íriszekhez és szemhéjnyílásokhoz, és megmérte azok relatív helyzetét. A kapott eredmények pedig exotropiára utalnak.
Ezek a mérések azt sugallják, hogy da Vinci a szemtengelyferdülés egy váltakozó verziójával rendelkezett. Ezért tudta használni egyszerre mindkét szemét a mélység érzékelésére (sztereoszkopikus látás), de a háromdimenziós kép kétdimenziós vásznon való leképezéséhez tudta egy szemét is használni (monokuláris látás).
Bár nem lehetünk 100%-ban biztosak az eredményekben, mindenesetre az elmélet valószínűnek látszik, és azt mutatja, hogy vannak emberek ezen a világon, akik másként látják a dolgokat, és ez a másság akár előnyös is lehet.
