A magyar közvéleményt mélyen megrázta, amikor 2026. január 5-én holtan találták otthonában a mindössze 34 éves világbajnok kajakozót, Dudás Miklóst. A haláleset körülményei az első órákban nem vetették fel idegenkezűség gyanúját, ám a soron kívül elrendelt boncolás olyan sérüléseket tárt fel, amelyek alapján a rendőrség már halált okozó testi sértés gyanújával folytatja a nyomozást.
Az eljárás menetéről és szakmai hátteréről Szeles Géza, igazságügyi orvosszakértő nyilatkozott, aki szerint a hatóságok szakszerűen és kellő körültekintéssel jártak el az ügy kezdeti szakaszában.
Dr. Szeles Géza – aki 17 éven át dolgozott helyszínelőként, és közel két évtizeden keresztül vett részt boncolásokon – hangsúlyozta: zárt lakásban bekövetkezett halálesetnél indokolt az óvatosság, és szakmai hiba lenne elhamarkodott következtetéseket levonni.
„A döntés helyes volt, hogy boncolás nélkül ne legyen más bejelentés. Óvatos volt a szakértő, nem hibázott. Jobb egy óvatos diagnózis, mint a kapkodás” – fogalmazott a Bors-nak adott nyilatkozatában.
A szakértő szerint az igazságügyi boncolás kulcsszerepet játszik az ilyen ügyek tisztázásában. A sérülések jellege, elhelyezkedése és száma az esetek túlnyomó többségében egyértelműen megmutatja, hogy balesetről vagy bántalmazásról van-e szó.
Szeles Géza elmondása szerint amint a boncolás során felmerül az idegenkezűség gyanúja, az eljárás menete is szigorodik. Ilyenkor már nem egyetlen szakértő dolgozik az eseten: két igazságügyi szakértő végzi a vizsgálatot, szükség esetén pedig harmadik szakértőt is bevonnak, minden részletet dokumentálnak, amely a későbbi nyomozás alapjául szolgálhat.
Ez a többlépcsős rendszer éppen azt a célt szolgálja, hogy minimálisra csökkenjen a tévedés lehetősége, és az eljárás minden pontja ellenőrizhető maradjon.
A szakértő beszélt a közbeszédben gyakran felmerülő „tökéletes gyilkosság” fogalmáról is, amelyet szakmai szempontból inkább elméleti konstrukciónak tart.
„Szokták tőlünk kérdezni, hogy van-e tökéletes gyilkosság. Van. De a tettesnek ezt tudnia kell cipelnie magában, a lelkében” – fogalmazott.
Tapasztalatai szerint a modern DNS-vizsgálatok, a kriminalisztikai módszerek fejlődése és az emberi tényező együttese miatt szinte mindig marad nyom, vagy a tettes idővel hibázik – ha másként nem, egy elszólással.
Korábban a Blikk-nek nyilatkozott Törteli Eszter, aki 16 éven át dolgozott a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, ebből tíz évet a rendkívüli halálesetek osztályán. Véleménye szerint a magyar rendszer egyik legnagyobb erőssége, hogy nem egyetlen pillanatkép alapján születik döntés.
A végleges álláspont kialakításában szerepet játszik: a helyszíni szemle, a hatósági boncolás, a szakértői vizsgálatok, valamint a tanúmeghallgatások eredménye is.
Ez a komplex megközelítés biztosítja, hogy a halálesetek körülményei a lehető legnagyobb szakmai pontossággal kerüljenek feltárásra.
