A tibeti buddhizmus spirituális vezetője a legújabb könyvében azt állítja, a Dalai Láma utódja Kínán kívül, egy „szabad világban” fog születni – ezzel növelve a feszültséget Pekinggel a himalájai régió feletti rendelkezésért folytatott vitában, ahonnan ő több mint hat évtizeddel ezelőtt elmenekült – számol be a Reuters.
Kedden megjelenő legújabb, A hangtalanok hangja (Voices of the Voiceless) című könyvében a spirituális vezető azt írja, a tibetiek világszerte azt szeretnék, hogy a Dalai Láma intézménye az ő halála után is fennmaradjon. Míg korábban a 89 éves Dalai Láma arról beszélt, hogy könnyen meglehet, hogy a spirituális vezetők sora vele véget érhet – szemlézi a Reuters. A tibeti vezető először jelenti ki, hogy utódja a „szabad világban” születik majd, amelyet ő Kínán kívülinek nevez. Korábban csak annyit említett, hogy az új spirituális vezető Tibeten kívül reinkarnálódhat, esetleg Indiában, ahol száműzetésben él.
„Mivel a reinkarnáció célja az előd munkájának folytatása, az új Dalai Láma a szabad világba születik, hogy a Dalai Láma hagyományos küldetése – hogy az egyetemes együttérzés hangja, a tibeti buddhizmus spirituális vezetője és Tibet szimbóluma legyen, aki megtestesíti a tibeti nép törekvéseit – folytatódhasson” – fogalmaz könyvében a spirituális vezető.
Tenzin Gyatso, a 14. Dalai Láma 1959-ben, 23 évesen, több ezer tibetivel együtt Indiába menekült, miután a Mao Zedong kommunista rezsimje elleni sikertelen felkelés kudarcot vallott. Peking ragaszkodik ahhoz, hogy ő választja ki az utódját, de a Dalai Láma kijelentette, a Kína által kijelölt utódot nem fogják elismerni. Kína ezért „szeparatistának” bélyegzi a Dalai Lámát, aki 1989-ben Nobel-békedíjat kapott a tibeti ügy életben tartásáért.
Egy hétfői sajtótájékoztatón a kínai külügyminisztérium szóvivője a könyvvel kapcsolatban azt mondta, hogy a Dalai Láma „egy politikai száműzött, aki a vallás álcája alatt Kína-ellenes szeparatista tevékenységet folytat. Tibet kérdésében Kína álláspontja következetes és világos. Amit a Dalai Láma mond és tesz, nem változtathatja meg Tibet jólétének és fejlődésének objektív tényét” – hangsúlyozta a szóvivő.
Kína reméli, hogy a Dalai Láma „visszatér a helyes útra”, és nyitott lesz a jövőjéről szóló tárgyalásokra. Ennek egyértelmű jeleként teljesítenie bizonyos feltételeket, például elismeri, hogy Tibet és Tajvan Kína elidegeníthetetlen része, amelynek egyetlen törvényes kormánya a Kínai Népköztársaság. Ezt a javaslatot az indiai száműzetésben lévő tibeti parlament elutasította. A Dalai Láma és a tibeti ügy támogatói közé tartozik Richard Gere Golden Globe-díjas színész, a tibeti buddhizmus követője és Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház korábbi elnöke.
A Dalai Láma követői aggódnak a kora és az egészségi állapota miatt, különösen a tavalyi térdműtétje után. De a spirituális vezető a Reutersnek decemberben úgy nyilatkozott, hogy akár 110 évig is élhet. A tragikus eseményt megelőzően azonban, könyvében a Dalai Láma azt írja, hogy több mint egy évtizede számos petíciót kapott a legkülönbözőbb tibetiektől, köztük magas rangú szerzetesektől és Tibeten belül és kívül élő tibetiektől, „egyöntetűen arra kérve engem, hogy biztosítsam a Dalai Láma vonalának folytatását”. A tibeti hagyomány szerint egy magas rangú buddhista szerzetes lelke halála után egy gyermek testében reinkarnálódik. A jelenlegi Dalai Lámát kétéves korában elődje reinkarnációjaként azonosították.
A könyv, amelyet a Dalai Láma a kínai vezetőkkel hét évtizeden át folytatott interakcióiról szóló beszámolónak nevez, kedden jelenik meg az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban.
A spirituális vezető korábban úgy nyilatkozott, 90 éves kora körül fogja nyilvánosságra hozni utódlásának részleteit, a könyvében pedig most azt írja, a hazája továbbra is „az elnyomó kínai kommunista rezsim szorításában” van, és hogy a tibeti nép szabadságáért folytatott harc „a helyzettől függetlenül” folytatódni fog halála után is.
Kifejezte bizalmát a tibeti kormányban és a száműzetésben lévő tibeti parlamentben, amely vele van a himalájai Dharamszala városában, Indiában, hogy folytatják a politikai munkát a tibeti ügy érdekében.
„A tibeti nép jogát, hogy saját szülőföldjének őrzői legyenek, nem lehet a végtelenségig megtagadni, és szabadságvágyukat nem lehet örökre elnyomni az elnyomással” – írja a Dalai Láma.
„A történelemből világos lecke, amit ismerünk, a következő: ha az embereket állandóan boldogtalannak tartod, nem lehet stabil társadalmad.” Tekintettel idős korára, a spirituális vezető úgy fogalmaz, a reményei, hogy visszatérhet egykori Tibetbe, „egyre valószínűtlenebbnek” tűnnek.
