A spirituális hagyományok évezredek óta tanítják, hogy a fény az élet lényege – egy finom, láthatatlan energia, amely minden élőlényt körülölel.
Most azonban a tudomány is kezdi felfedezni ezt a titokzatos jelenséget: kutatások igazolják, hogy az élő szervezetek valóban gyenge, szabad szemmel alig érzékelhető fényt bocsátanak ki, amely a halál pillanatában eltűnik.
Ez a felfedezés új kérdéseket vet fel: vajon ez a fény csupán kémiai folyamatok eredménye, vagy valóban a test és a lélek közötti kapocs?
A calgaryi kutatók szerint
Vahid Salari fizikus és a Calgary Egyetem csapata által vezetett kísérlet, amit a Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács vezetett, kimutatta, hogy testünk biofotonokat, látható, de rendkívül gyenge fényrészecskéket bocsát ki.
A The Journal of Physical Chemistry Letters című folyóiratban megjelent tanulmányban speciális kamerákat (CCD és EM-CCD) használtak egerek és növényi levelek által kibocsátott fény rögzítésére.
Négy egeret filmeztek egy órán át sötétben, majd elaltatták és tovább is figyelték őket. Az eredmény meglepő és nyugtalanító volt: a fotonok száma jelentősen csökkent a halál után, megerősítve, hogy a biológiai fény az élettel együtt eltűnik.
Növényeken végzett kísérletek
Ugyanezt az eljárást alkalmazták két növényfajnál: az Arabidopsis thaliana és a Heptapleurum arboricola esetében. Amikor a levelek fizikailag vagy kémiailag megsérültek, a belső fény intenzívebbé vált az érintett területeken. A kutatók ezt a jelenséget a reaktív oxigénfajták hatásával magyarázták, amelyek olyan molekulák, amelyek akkor keletkeznek, amikor a sejtek stressznek vannak kitéve.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a levelek sérült részei a 16 órás megfigyelés során jelentősen fényesebbek voltak, mint az ép részek” – jegyezték meg a kutatók.
Biofotonok – tudomány vagy metafizika?
A jelenség ellentmondásos. A biológiában évtizedek óta ismert, hogy különféle sejtek – a tehénszív szövetétől a baktériumtelepekig – kemilumineszcencia folyamatain keresztül látható fényt bocsátanak ki. Az a tény azonban, hogy ez a fény a halál után hirtelen megszűnik, mélyen szimbolikus dimenzióval bír.
A tudomány szemszögéből nézve a biofotonok csupán kémiai reakciók eredményei. A szellemi szemszögéből nézve azonban emlékeztetnek minket arra, hogy minden lény valójában a megtestesült fény, egy finom energia, amely összeköt minket a kozmosszal és az istenivel.
A fény, mint az egészség tükre
A kutatók azt sugallják, hogy egy napon képesek leszünk ezt a láthatatlan fényt az egészség diagnosztizálására használni. A sejtek ragyogása a belső egyensúly vagy a szenvedés jelzőjévé válhat, vitalitásunk egyfajta csendes tükrévé. Mélyebb értelemben ez megerősíti azt az ősi elképzelést, hogy a belső fény elárulja a lélek és a test állapotát.
Amikor az élet fénye visszatér a végtelenbe
A biofotonok tanulmányozása tudományos bizonyítékot szolgáltat arra, amit a misztikusok mindig is tudtak: hogy az élet fény. Az élőlények addig ragyognak, amíg meg nem szűnnek létezni, és ez a fény nem csupán kémiai reakció, hanem az isteni erő szimbóluma is, amely éltet minket.
Amikor eljön a halál, a test ragyogása elhalványul, de talán mégsem tűnik el, hanem visszatér oda, ahonnan származik. Így személyes fényünk nem vész el, hanem újra belép az egyetemes fény végtelen óceánjába. Ennek a misztériumnak a megértése arra hív minket, hogy tudatosan éljünk, hogy szeretettel, igazsággal és jelenléttel tápláljuk fényünket, mert amik valójában vagyunk, az nem múlandó anyag, hanem az Univerzum örök szikrája.
