KuriózumBár nem gondolnád, létezik a boldogságtól való félelem, kerofóbia a neve

Bár nem gondolnád, létezik a boldogságtól való félelem, kerofóbia a neve

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon és a Google Hírek-en!

2012-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete március 20-át a boldogság nemzetközi napjává nyilvánította, elismerve a jólét jelentőségét, mint minden ember egyetemes célját. Laura-Maria Cojocaru pszichológus, a Somato-Integrative Linguistic Neuro-Programming Institute (INLPSI) elnöke és alapítója szerint azonban sokan vannak, akik félnek a boldogságtól, sőt nyilvánvaló ellenállást tanúsítanak.

“Sok nem nyugati kultúra esetében a boldogság jelentősége lecsökken, vagy legalábbis alacsonyabb pozíciót foglal el a többi társadalmi célhoz képest. Ezt részben az okozza, hogy a személyes boldogságot inkább az individualista, mint a kollektivista kultúrákban mozdítják elő. Például az olyan individualista társadalmakban, mint az USA és Nyugat-/Észak-Európa, az egyes egyének jogai, szabadsága és személyes preferenciái hangsúlyosabbak egy csoport, például család, kortárscsoportok vagy közösség szükségletei és elvárásai helyett.

Másrészt az olyan kollektivista társadalmakban, mint Kelet-Ázsia és Közép-/Dél-Amerika, egy nagy csoport szükségletei és törekvései elsőbbséget élveznek az egyén elveivel szemben. Mint ilyen, bár a nyugatiak elsődleges célja a személyes boldogság lehet, más kultúrák nagyobb értéket tulajdonítanak az összetartozásnak és a társadalmi harmóniának.

Sőt, a személyes boldogság akár a társadalmi harmóniára nézve is károsnak tekinthető. Az a gondolat, hogy a boldogság nem mindig hangsúlyozza a társadalmi jót, megalapozza a kerofóbia fogalmát” – magyarázza a pszichológus.

A kerofóbia tünetei:

Kognitív tünetek: (1) Ha elhiszed, hogy a boldogság érzése rossz emberré tesz; (2) Hiszel abban, hogy boldognak lenni valami rosszhoz vezet; (3) Hiszel abban, hogy nem kell kifejezned a boldogságodat, mert az idegesíthet másokat.

Viselkedési tünetek: (1) Az örömteli társasági összejövetelek elkerülése; (2) Olyan kapcsolatok vagy életlehetőségek elutasítása, amelyek boldogságot és sikert hozhatnak.

A boldogságtól való idegenkedés okai a szakember szerint:

1. Ha boldog vagy, valószínűbb, hogy utána rossz dolgok történnek veled. Az a hiedelem, hogy a boldogság szomorúságot vagy nemkívánatos eseményeket okozhat vagy követhet (“a jó után jön a rossz”), az emberi tudatalattiban gyakran fellelhető hiedelemnek tűnik” – mondja a szakember.

2. Félelem az intenzív érzelmektől. Hasonlóképpen egy másik irányzat az “érzelmektől való félelemre” összpontosít, amelyben az egyének szoronganak az intenzív érzelmi állapotok miatt, mert attól tartanak, hogy elveszítik az érzelmek feletti kontrollt vagy viselkedési reakciókat ezekre az érzelmekre.

3. Félelem a boldogság elvesztésétől. Az egyén azért nem akarja átélni a boldogság érzését, mert közben attól retteg, hogy el fogja veszíteni.

4. Boldognak lenni rosszabb emberré tesz. Egyesek úgy vélik, hogy boldognak lenni rosszabbá teheti az embert (erkölcsileg és egyéb szempontból is). Az emberek félnek a boldogságtól, mert bűntudatot éreznek.

5. A boldogság kifejezése káros rád és másokra nézve. „Bizonyos kultúrákban elterjedt az a meggyőződés, hogy a boldogság kifejezését is kerülni kell, mert annak potenciálisan negatív következményei lehetnek mind az egyénre, mind a pedig a környezetre nézve. Például egyes kultúrákban a siker és a boldogság kifejezése irigységet, gyanakvást válthat ki” – mondja a szakember.

6. A boldogságra való törekvés káros önmagára és másokra nézve. “Egyes kultúrákban azt vallják, hogy a boldogságra való aktív törekvés negatív következményekkel járhat. Arra késztetheti az embereket, hogy önzőbben cselekedjenek, ami káros hatással lehet másokra”. (Ricard, 2011).

Legfrissebb

Hirdetés

Aktuális kedvencek

Ez is tetszeni fog

Kapcsolódó cikkek