Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén 140 igen és 6 nem szavazattal köztársasági elnökké választotta Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét. A 73 éves jogtudós volt az egyetlen érvényesen jelölt államfőjelölt, megválasztása után pedig azonnal letette esküjét az Országházban, majd első beszédében a jogállamról, a társadalmi megosztottságról és az államfő szerepéről is beszélt.
A titkos voksoláson 146 érvényes szavazatot adtak le: 140 képviselő támogatta Baka Andrást, hatan ellene szavaztak, tartózkodás nem volt.
Az új köztársasági elnök 2026. augusztus 19-én lép hivatalba, vagyis a választási eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon kezdi meg államfői megbízatását.
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapján Baka Andrást az új Alkotmány hatálybalépéséig, legfeljebb öt évre választotta meg az Országgyűlés kétharmados többsége.
Baka András volt az egyetlen érvényes államfőjelölt
Az államfőválasztás kedden 14 órakor kezdődött az Országgyűlésben.
A jelölési szabályok alapján egy köztársaságielnök-jelöltnek legalább a parlamenti képviselők egyötödének, vagyis negyven képviselőnek az írásos ajánlására volt szüksége.
Hallerné Nagy Anikó, az ülést vezető elnök az eljárás kezdetén bejelentette, hogy a Mi Hazánk által támogatott Tóth Máté nem tudta megszerezni a szükséges számú ajánlást, ezért az Országgyűlés kizárólag Baka Andrásról, a Tisza Párt jelöltjéről szavazhatott.
A Fidesz és a KDNP már korábban jelezte, hogy nem vesz részt az államfőválasztáson, így a két frakció padsorai üresen maradtak a voksolás idején.
A képviselők negyven percet kaptak arra, hogy titkosan leadják szavazatukat.
140 igen szavazattal választották meg
A szavazás eredményét 15 óra után hirdették ki.
A 146 érvényes voksból 140 igen és 6 nem érkezett, így Baka András már az első fordulóban megszerezte a megválasztásához szükséges kétharmados támogatást.
Az eredmény kihirdetése után a jelen lévő képviselők felállva tapsolták meg a megválasztott államfőt, aki az ülésterem melletti páholyból fogadta a köszöntést.
Ezt követően bevitték a történelmi zászlókat az ülésterembe, elhangzott a Himnusz, majd Baka András az Országgyűlés előtt letette köztársasági elnöki esküjét. Az ehhez kapcsolódó dokumentumokat is átvette és aláírta.
„Nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom”
Megválasztása után Baka András beszédet mondott a parlamentben.
Első mondataiban arról beszélt, hogy maga a jelölés is váratlanul érte.
„Nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom számomra az Országgyűlés határozata, amellyel engem a Magyar Köztársaság elnökévé választott. Váratlan, zavarba ejtő és egyben megtisztelő volt már a jelölésem is. Váratlan volt azért, mert egy hosszú szakmai életút után az ember nem keres újabb kihívásokat.”
Elmondása szerint azért vállalta el a felkérést, mert olyan időszaknak tartja a mostanit, amikor komolyan kell gondolkodni az ország működéséről.
Úgy fogalmazott, a társadalom egyik része felszabadulást és reményt érez, míg mások csalódottak, ezt pedig egy demokratikus társadalom természetes állapotának tekinti.
Beszédében azt mondta, Magyarország egy generációnyi időt veszített, miközben szerinte több fontos területen is súlyos problémák alakultak ki. Külön kitért az egészségügyre, a gyermekvédelemre és az oktatásra.
A jogállamról és a társadalmi megosztottságról beszélt
Az új államfő szerint egy jogállam működésének egyik alapja, hogy az emberek elhiggyék: a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak.
Beszédében a magyar társadalom megosztottságát is szóba hozta. Úgy vélte, civil szervezetek, újságírók, külföldiek és másképp gondolkodó emberek váltak politikai kampányok célpontjává.
A demokrácia jövőjéről szólva azt hangsúlyozta, nemcsak az számít, hogy a fiatalok részt vesznek-e a választásokon, hanem az is, hogy sajátjuknak érzik-e a közös ügyeket, vállalnak-e felelősséget, és hajlandók-e vitákban részt venni.
Baka András szerint egy választási eredmény önmagában nem képes helyreállítani a jogállamot.
Ehhez független bíróságokra, szabad választásokra, működőképes Alkotmánybíróságra, szabad nyilvánosságra, ellenőrizhető kormányzásra és demokratikus alkotmányos kultúrára van szükség.
Olyan politikai környezetet tart szükségesnek, amelyben a kritika nem árulás, a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél pedig nem ellenség.
Így látja a köztársasági elnök szerepét
Beszédének végén Baka András külön kitért arra is, hogyan kívánja értelmezni saját államfői szerepét.
Hangsúlyozta, hogy számára a nemzet egységének képviselete pártpolitikai semlegességet jelent, de nem értéksemlegességet.
Álláspontja szerint a köztársasági elnök feladata egy megosztott közösségben nem az, hogy mesterséges egységet teremtsen. A többségi és kisebbségi vélemények megjelenítésének jogát egyaránt el kell ismernie, és abból kell kiindulnia, hogy az egymástól eltérő nézeteket valló emberek egyformán a nemzet részei.
Hosszú folyamat vezetett Baka András megválasztásához
Az új államfő kiválasztása Sulyok Tamás mandátumának július 20-i megszűnésével kezdődött.
A Tisza már a választási kampányban jelezte, hogy nem kívánja hivatalában tartani az előző köztársasági elnököt. Magyar Péter az április 12-i választási győzelem után is távozásra szólította fel Sulyok Tamást.
A kormány május 31-ét jelölte meg olyan határidőként, ameddig Sulyok lemondását várta, az államfő viszont nem távozott.
Akkor azt közölte, hogy megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását, és alkotmányos eljáráshoz ragaszkodik.
Mivel a korábbi szabályozás alapján nem álltak fenn az elnök idő előtti eltávolításának feltételei, az Országgyűlés végül módosította az Alaptörvényt.
A tizenhetedik módosítás kimondta: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
Sulyok Tamás végül aláírta a módosítást, mandátuma pedig július 20-án véget ért.
Az államfői feladatokat ezt követően ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök vette át.
Polgár Juditot is felkérték az államfői tisztségre
Az új köztársasági elnök személyéről hamar megindultak a találgatások.
A tudományos, kulturális és sportélet tizenhat szereplője először Polgár Judit nemzetközi sakknagymestert javasolta az államfői posztra.
Magyar Péter személyes találkozóra hívta, és jelezte, hogy szerinte olyan köztársasági elnökre van szükség, akire minden magyar büszke lehet.
Polgár Judit végül visszautasította a felkérést, és döntését így indokolta:
„ugyanakkor nem érzek magamban elég erőt ahhoz, hogy magamra vállaljam egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét, így a felkérésnek nem tudok eleget tenni”.
A Tisza frakciója a döntést „sajnálattal, de tisztelettel” tudomásul vette.
Tíz jelölttel tárgyalt a Tisza vezetése
Polgár Judit visszalépése után Magyar Péter és Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter több tudományos, kulturális és közéleti szereplővel is tárgyalt.
A nyilvánosság előtt felmerült többek között Romsics Ignác történész, a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botond, valamint Baka András neve is.
Magyar Péter augusztus 5-én közölt fotót a Baka Andrással folytatott találkozóról.
A miniszterelnök később arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben sok ezer magyar állampolgár több tucat közéleti személyiséget ajánlott a Tisza figyelmébe. A párt vezetése végül tíz emberrel tárgyalt, majd közülük három személyt ajánlott a parlamenti frakció figyelmébe.
A Tisza frakciója titkos szavazással végül Baka András mellett döntött, jelölését szombaton jelentették be.
Ki Baka András?
Baka András 1952-ben született Budapesten, 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott kutatóként, elsősorban alkotmányjogi, emberi jogi és kisebbségi jogi kérdésekkel foglalkozva.
Az 1980-as évektől több amerikai egyetemen volt vendégprofesszor, Franciaországban és az NSZK-ban is tartott előadásokat.
1988 és 1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének, 1989 és 1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek volt az elnöke.
Az 1990-es országgyűlési választáson az MDF budapesti területi listájáról, pártonkívüliként szerzett mandátumot, ám 1991-ben lemondott képviselői helyéről, amikor megkezdte munkáját Strasbourgban.
Tizenhét éven át volt strasbourgi bíró
Baka András 1991 és 2008 között két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként dolgozott.
2008-ban Sólyom László akkori köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségére, az Országgyűlés pedig 2009-ben hat évre megválasztotta.
Mandátuma mégsem tartott hat évig.
Az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján megbízatása 2012. január 1-jén megszűnt, mintegy három és fél évvel az eredetileg tervezett időpont előtt.
Strasbourg kimondta, hogy megsértették Baka András jogait
Baka András főbíróként nyilvánosan bírálta az igazságügyi rendszer átalakításának egyes elemeit.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka András tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.
A strasbourgi testület arra jutott, hogy főbírói megbízatásának idő előtti megszüntetése összefüggött az igazságügyi reformokkal kapcsolatos nyilvános kritikájával.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága később azt is kifogásolta, hogy Magyarország nem hajtotta végre teljes körűen a Baka kontra Magyarország ügyben megszületett ítéletet.
Baka András ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult.
Áprilisban történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmadát
Baka András tavasszal történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados választási győzelmét.
Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség lehet ilyen nagyságú parlamenti többségre, miközben arra is figyelmeztetett, hogy maga a kétharmados hatalom veszélyeket hordoz.
Az átalakítás egyik első területének az Alkotmánybíróságot tartotta, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek nevezte.
A parlament keddi döntése alapján Baka András 2026. augusztus 19-én lép hivatalba Magyarország köztársasági elnökeként.
