A kaliforniai Bill Scott soha nem gondolta volna, hogy a rádiótelefonos hobbijának köszönhetően egy nap majd megmenti a barátja életét.
A férfi több, mint 40 éve amatőr rádiós. Ezidő alatt számtalan emberrel vette fel a kapcsolatot szerte a világon, még az űrállomással is!
Bár technikailag az amatőr kategóriába sorolja magát, mégis nagyon komolyan veszi a hobbiját. Akárhová is megy, mindig magával viszi a szerkezetét.
“Szombatonként majdnem a világ minden részéről jelentkeznek be emberek” – mondta Bill.
Az ilyen típusú rádiónak az a vonzereje, hogy világszerte barátságot lehet kötni emberekkel. Az engedélyhez kötött hobbi sokkal több, mint egy szenvedély vagy egy szórakoztató kommunikációs módszer.
A rádiókészülékhez nincs szükség internetkapcsolatra vagy mobilhálózatra, így hihetetlenül hasznos vészhelyzet idején is, amikor más kommunikációs forma már nem áll rendelkezésre. Használni lehet többek közt az olyan természeti katasztrófák esetén is, mint például egy hurrikán.
Bill már sok segélyhívást kapott életében, de azt, amit 2021. júniusában kapott, soha nem fogja elfelejteni. A vonal másik végén egy ismerős hang szólalt meg, de alig értette, hogy mit akar mondani a férfi.
“Először azt hittem, hogy ez egy téves hívás, vagy valaki tréfát akar űzni velem. De aztán szerencsére hamar összeállt a kép, hogy bizony minél hamarabb cselekedni kell” – mondta Bill.
Bill-t az egyik barátja, Skip Kritcher, az Oregon állambeli Myrtle Point-i rádióamatőr társa hívta, akivel közös hobbijukon keresztül ismerkedtek meg. Skip a padlóra esett, nem tudott felállni, és segítségre volt szüksége, de teljesen véletlenül hívta fel Bill-t.
“Nem láttam túl jól a számokat a mobiltelefonon. Végül megnyomtam a gombot, és felhívtam Billt” – mondta Skip. Bill felesége, aki közel 60 évig volt ápolónő, hallotta, hogy mi történt, és egyből felismerte, hogy mi lehet a baj.
“A beszéde nagyon zavaros volt, és talán nem is tudta pontosan, hogy mit akar mondani. Kihagyott egy-egy szót. Hamar rájöttünk, hogy Skip agyvérzést kapott, gyorsan értesítettük a 112-t” – mondta Sharon.
“Később Skip egyik rokona azt mondta, ha nem lett volna a rádiótelefon, akkor valószínű néhány órán belül meghalt volna” – magyarázta Sharon.
Skip szerencsésen felépült az agyvérzésből, de a látása kissé megromlott.
“Nagyon félelmetes volt az egész, nagyszerű emberek a barátaim, hálás vagyok, hogy fel tudtam hívni őket, és egyből cselekedtek” – mondta Skip.
