Az összes érzelem kifejezése nem mindig a legjobb döntés! Természetesen fontos, hogy őszinték legyünk egymáshoz, de ne beszéljünk meggondolatlanul. Bújjunk elő a csigaházból, de legyünk hitelesek. Ne szégyelljük a valódi énünket, mutassuk meg, hogy kik is vagyunk valójában!
Nagyon fontos, hogy mielőtt legmélyebb érzéseinknek adnánk hangot, legyen az akár pozitív, akár negatív, ne felejtsük el figyelembe venni a beszélgetőpartnerünk lelki “határait”. Vagyis, tudatosítsuk magunkban, hogy meddig mehetünk el.
Az ego hangja gyakran nárcisztikus módon harsog, és csak azt közöljük, hogy “én, én, én, én ilyen vagyok, én ezt akarom, én ezt nem bírom elviselni”. Nem mindig jó, ha megosztjuk a legmélyebb érzéseinket, a haragunkat, a félelmeinket, a szomorúságunkat, a véleményünket, a tanácsainkat.
Legyünk hitelesek és tisztelettudóak, tudatosan kezeljük mások határait, ne zúdítsuk rá érzéseinket, szükségleteinket. Emeljük magasabb szintre a hallgatási képességünket, tanuljuk meg kezelni az energiáinkat, és keressük meg a megfelelő módszert ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a démonjainkkal.
Tanuljunk meg hallgatni, mielőtt kifejezésre juttatnánk a “kegyetlen és cenzúrázatlan” énünket. Ellenkező esetben csak lelki szemetesnek használjuk a beszélgetőpartnerünket, aki előbb utóbb “feltelik” és otthagy.
Azokkal legyünk őszinték, akik őszintén meghallgatnak, akik nyitottak és hajlandóak segíteni, akik készek rá, hogy mindent befogadjanak. Egy terapeuta. Egy jó barát. Partner. Családtag. Valaki, aki elkötelezett amellett, hogy idejét és szívét adja, és meghallgasson.
Tanuljuk meg, hogy néha ne beszéljünk. Lélegezzünk, és maradjunk jelen, hallgassunk, nyissunk a tudatosság felé. Legyünk kíváncsiak mások belső világára is. Hallgassuk meg, és segítsünk, annak, aki hozzánk fordul.
Vannak pillanatok, amikor beszélni kell, de van amikor jobb, ha hallgatunk. Az együttlét pillanatai és az egyedüllét pillanatai. Pillanatok, amikor közelebb kerülünk, és amikor ideje teret adni egymásnak. Pillanatok a “kegyetlen igazságunk kimondásához”, és pillanatok az igazunk megtartásához, a várakozáshoz, a türelem ápolásához, és esetleg egy alternatív út megtalálásához. Ne osszunk meg mindent, várjunk vagy inkább hallgassunk kicsit.
Nincs jó vagy rossz út. Csak ez a titokzatos és végtelen tánc van… amelyre mindannyian meghívást kapunk.
