A veséknek jelentős szerepük van a kiválasztásban, és a szervezet speciális szűrőrendszereként működnek. Ez a páros szerv felelős a szervezet anyagcseréje közben keletkezett vízoldékony anyagcsere-végtermékek eltávolításáért, valamint alapvető szerepe van a só- és vízháztartás szabályozásában is.
» Hogyan figyelnek minket otthon: 10 eszköz, amelyen keresztül kémkedhetnek utánad!
» A nő kíváncsiságból vásárolt egy DNS-tesztet magának és az apjának, de az eredmény megrázó hatással volt a családra
» A buddhizmus szerint ezt a 10 dolgot a lehető leghamarabb törölnöd kellene az életedből!
» Személyiségteszt: fontos dolgot árul el rólad az, ahogyan a hüvelykujjaidat tartod, amikor a kezeidet összefogod
Bár nem tartozik a rák leggyakoribb típusai közé, az 1990-es évek óta a veserák előfordulása ismeretlen okok miatt emelkedik, de az utóbbi időben ez a folyamat mintha lelassult volna. 2009 és 2018 között az új megbetegedések aránya évente körülbelül 1%-kal emelkedett.
Szakértők szerint a növekedés egyébként annak is betudható, hogy a vizsgálatok sokkal pontosabbak lettek, így a kisebb daganatokat is könnyebben kimutatják még olyan esetekben is, amikor a vizsgálatot eredetileg nem a rák kiszűrésére végzik.
Mint a rák minden fajtájánál, itt is kulcsfontosságú a korai felismerés. Ha korán azonosítják, a túlélési esélyek általában nagyon jók, kisebb méretű daganatok esetén akár 95%-os is lehet ez az arány. Éppen ezért fontos, hogy idejében felismerjük a tüneteket, ugyanakkor azt is érdemes tudni, mivel csökkenthetjük a betegség kialakulásának kockázatát.
1. Mit kell tudni a veserákról
A szakértők szerint először is fontos tudni, hogy nem minden veserák egyforma, éppen ezért a kezelési módok is különbözhetnek. A vesesejtes karcinóma a leggyakoribb vesedaganat, ez a rosszindulatú vesedaganatok majdnem 90%-át teszi ki. Ezek leggyakrabban a vesekéregből indulnak ki, ahol a salakanyagok a vérből a vizeletbe kerülnek. De a veseráknak vannak más, ritkább típusai is, ide tartozik például az úgynevezett tranzicionális sejtes karcinóma, ami a vesemedencéből indul ki, a Wilms-tumor és a veseszarkóma.
Bár a veserák ijesztően hangzik, Dr. Rodney Ellis onkológus szerint általában jó esélyekkel lehet számolni a diagnózist követően, mivel a betegek körülbelül kétharmadánál akkor fedezik fel, amikor a rák még nem terjedt el máshol a szervezetben. Ebben az esetben körülbelül 93%-os 5 éves túlélési arányról lehet beszélni. De az esélyek még akkor is elég jónak számítanak, ha a rák át is terjedt a környező szövetekre – ebben az esetben az arány 71% körüli. Ha azonban a rák már elterjedt a szervezetben, agresszívabb kezelésre van szükség.
Dr. Michael Johnson, a Washingtoni Egyetem urológiai sebésze szerint fontos tudni, hogy bár nem minden daganat rákos, mindenképpen vizsgálatot igényel, és bár a standard kezelési mód a műtét, vannak más, alternatív módszerek is – ilyen például az immunterápia.
2. Kockázati tényezők
A veserák kialakulásának esélye a rák sok más típusához hasonlóan növekszik az életkor előrehaladtával, és a genetika is közrejátszhat, de vannak más tényezők is, amik növelhetik a kockázatot. Ezek közé tartozik a dohányzás, az elhízás és a magas vérnyomás, vagy más korábbi vesebetegségek is. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy a férfiaknál kétszer vagy háromszor gyakrabban alakul ki veserák, mint a nőknél.
A legtöbb veserákkal diagnosztizált beteg 50 és 70 év közötti. A kutatások azt mutatják, hogy a dohányzás megduplázza a rák kialakulásának kockázatát – úgy gondolják, hogy ez okozza a férfiaknál előforduló veserák közel 30%-át.
3. A veserák terjedésének sebessége különböző tényezőktől függ
A veserák terjedésének sebessége számos tényezőtől függ, beleértve az életkort, a rák pontos típusát és az általános egészségi állapotot. A veserák leggyakoribb formája a vesesejtes karcinóma, amely 10 esetből nagyjából 7-ben fordul elő.
Dr. Johnson magyarázata szerint a veserák változó sebességgel terjed (átlagosan 1-3 mm/év), de gyorsabban is növekedhet. Kisebb daganatok esetén előfordul, hogy a beteget megfigyelés alatt tartják (ez körülbelül 6 havonta elvégzett vizsgálatot jelent), és csak akkor avatkoznak közbe, ha a tumor túl nagy lesz, vagy túl gyorsan kezd el nőni. A kis tumorok esetében a túlélési arány 95%-os 5 év alatt, áttétképződés esetén ez az arány 15%-ra csökken.
A vese daganatok általában lassan növekednek, és jobban reagálnak a kezelésre, ha korán észlelik.
4. Hogy lehet csökkenteni a veserák kockázatát
A veserák kockázatának csökkentésére a legjobb módszer a lehető legegészségesebb életmód. Ez egészséges táplálkozást feltételez, rendszeres testmozgással párosulva, ami segít csökkenteni a vérnyomást, és megelőzni az elhízást, így ezáltal a veserák kockázatát is.
A dohányzásról való leszokás szintén segíthet a megelőzésben. Vannak természetesen olyan kockázati faktorok is, amelyek nem állnak az ellenőrzésünk alatt, ide tartozik például az, ha a családban fordult már elő ez a betegség, éppen ezért fontos ismerni a családi kórtörténetet, és tájékoztatni arról az orvost is.
Az akkumulátorokban, hegesztőanyagokban és festékekben előforduló kadmiumnak való kitettség szintén növelheti a betegség kialakulásának kockázatát, ezért ha gyakran érintkezünk hasonló anyagokkal, szintén tájékoztatnunk kell az orvosunkat.
5. A veserák többféleképpen is kimutatható
A veserák kimutatásának többféle módszere is van. Az elsődleges és leggyakoribb módszerek a patológiai vizsgálatok, például a biopsziák és a vérvizsgálatok. De CT- és MRI-vizsgálatok vagy más, alternatív tesztek is alkalmazhatók.
A veserák korai stádiumában a legtöbb beteg nem tapasztal tüneteket, ezért a betegséget sokszor más egészségügyi okokból végzett vizsgálat során fedezik fel. Egy vérvizsgálat például kimutathatja a vérszegénységet, a vizeletminta pedig a vizeletben lévő vért.
Ha a betegnél tünetek jelentkeznek – például véres vizelet – vagy az orvos úgy ítéli meg, hogy magasak a kockázati tényezők, szintén vizsgálatot írhat elő. A korai felismerés kulcsfontosságú a hatékony kezeléshez, ezért soha nem szabad figyelmen kívül hagyni a figyelmeztető jeleket.
6. A veserák tünetei
Az orvosok szerint a vesesejtes karcinóma sokszor tünetmentes maradhat lefolyásának nagy részében. A betegek mindössze 10%-ánál jelentkeznek olyan „klasszikus” tünetek, mint a deréktáji fájdalom, vagy a véres vizelet. Bár a veserák különösen a kezdeti szakaszban tünetmentes lehet, a következő jelekre érdemes odafigyelni:
- Véres vizelet;
- Étvágytalanság;
- Kimerültség;
- Láz;
- Megmagyarázhatatlan fogyás;
- Tartós hátfájás;
- Derékfájás.
A leggyakrabban jelentkező tünetek a derékfájás és a véres vizelet lehetnek, de ezek is inkább akkor jelentkeznek, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van.
