Ingvi Omarsson, általános iskolai tanárt és tanári tanácsadót a Hundred.org portál a világ egyik legbefolyásosabb tanárának választotta.

Az izlandi tanár szerint ennek a 13 dolognak már nincs mit keresnie a 21. századi iskolájában!
Fotó: skagafjordur.is

Mivel nagyon fontosnak tartotta kifejteni a véleményét az oktatás jövőjéről, egy listát készített azokról a legfontosabb dolgokról, amelyek az ő szemszögéből kellene jellemezzék a 21. század iskoláját.

1. Számítógépes terem/számítógépes labor, ahová hetente egyszer be lehet menni, és 50 percig lehet használni a számítógépet. Szerinte a “számítógépes ismereteket” nem egy különórának nevezett órán kellene tanulni, hanem különböző tanórákon kellene fejleszteni az ismereteket.

2. Izolált osztályok:

  • elszigetelve a szülőktől, akiket nem engednek be az iskolába;
  • a külvilágtól, beleértve a virtuális világot is (internet).

3. Nincs Wi-Fi csatlakozás: a tanár szerint abban az iskolában, ahol nincs internetes csatlakozás a diákokat elzárják a tudástól, ez már egy elavult módszer.

4. Telefonok és táblagépek betiltásaIngvi szerint a telefonokat és táblagépeket ma már nem szabadna betiltani az iskolákban, helyette inkább a tanulási folyamatban kellene használni őket, például képek készítésére, filmek szerkesztésére, weboldalak/blogok elérésére stb.

5. Számítástechnikai menedzser

Számítástechnikai menedzser helyett informatikai koordinátorra van szükség, aki hatékonyan tudja támogatni a tanárokat és a diákokat az oktatási/tanulási folyamatban.

6. Hiba az, ha a tanárok nem osztják meg a tapasztalataikat, elszigetelten dolgoznak – nem indítanak szakmai blogokat, nem vitatják meg ötleteiket másokkal stb.

7. Facebook vagy Twitter-oldala kell legyen minden intézménynek – nem elég egy rendszeres hírlevelet készíteni, rendszeres, hatékony informálásra van szükség.

8. Hiba az is, hogy egészségtelen ételek kaphatóak a menzán. A tanár szerint a legtöbb iskolai menza úgy működik, mint egy gyorsétkezde, ez viszont ma már elavult, a diákoknak ugyanis egészséges, bioélelmiszereket kellene fogyasztaniuk, ezzel pedig már iskolás korban is arra nevelhetnénk a gyerekeket, hogy az egészséges ételeket részesítsék előnyben.

9. Az órák reggel 8-kor kezdődnek – ez az időpont a serdülők számára egyáltalán nem megfelelő, számos tanulmány bebizonyította már, hogy a serdülő diákok jobban teljesítenek, ha később kezdik az órákat.

10. A 21. században az olvasás a kikapcsolódást szolgálja, de fontos, hogy a könyvtárban különböző digitális eszközök is elérhetőek legyenek. Egy iskolai könyvtár, amiben csak könyvek vannak már elavult, nem szolgálja a diákok érdekeit.

11. Minden tanuló ugyanazt az ismeretanyagot kapja – az oktatás egyénre szabott kellene legyen, nem életkortól, hanem a sajátos igényektől kellene függjön. Bővítenünk kellene a választékokat, támogatnunk kellene a gyerekeket, hogy abban fejlődjenek, ami érdekli őket, és nem csak azokra a dolgokra kellene különös figyelmet fordítanunk, amelyeket nem értenek.

A legtöbb iskolában, ha jó vagy a művészetben, de gyenge németből, akkor német leckéket kapsz, hogy a többi diákkal egyenrangúvá válj, ahelyett, hogy művészetben jeleskednél… A tanulást individualizálni kellene!

12. Havonta egy közös tréning/műhely, amelyen minden tanár részt vesz.

Ingvi Omarsson szerint hiba minden tanárnak ugyan azt a tréninget tartani, a mai rendszerben a szakmai rendszerben a fejlődés felülről lefele halad, és nem fordítva, az alapoktól, ahol mindenki azt kapná, amire szüksége van.

13. Szabványosított tesztek, amelyek az oktatás minőségét mérik.

A standardizált felmérések, amelyekben felmérjük a gyerekeket, hogy tanultak vagy sem, a legostobább dolgok, amit tehetünk, és ez sekély képet ad a diákok képességeiről. Alfie Kohn statisztikailag szignifikáns összefüggést mutatott a standardizált teszteken elért magas osztályzatok és a tanulás sekélyes megközelítése között.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.