ÉletmódAz ismétlés miatt azt is jobbnak hihetjük, amit csak megszoktunk

Az ismétlés miatt azt is jobbnak hihetjük, amit csak megszoktunk

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket Facebook Messengeren, a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!


Nem mindig azért választjuk újra ugyanazt, mert valóban az a legjobb lehetőség. Egy döntéskutatás szerint maga az ismétlés is növelheti egy választás szubjektív értékét, és közben csökkentheti a vele kapcsolatos bizonytalanságot.

Ez segíthet megérteni, miért tűnik kényelmesebbnek egy régi megoldás még akkor is, amikor már lenne előnyösebb alternatíva. Az ismert választás mellett nem feltétlenül szól több érv – egyszerűen könnyebben idézzük fel, és kevesebb gondolkodást igényel.

Az agy nem minden döntésnél kezdi elölről a mérlegelést

Ha két lehetőség közül kell választanunk, hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy minden alkalommal újra összehasonlítjuk az előnyöket és a hátrányokat. A valóságban a döntéseinkre az is hat, mit tettünk korábban hasonló helyzetben.

A Drezdai Műszaki Egyetem kutatói azt vizsgálták, elegendő lehet-e a jutalmakból való tanulás és a korábbi cselekvés megismétlése ahhoz, hogy megmagyarázza a látszólag ésszerűtlen választásokat.

A Communications Psychology folyóiratban megjelent tanulmány kilenc új döntési feladat eredményeit, valamint hat korábban közzétett adatbázist elemzett. A vizsgálatok összesen mintegy hétszáz résztvevő döntéseit foglalták magukban.

Absztrakt jelek között kellett megtalálni a jobb választást

A kísérletek tanulási szakaszában a résztvevők absztrakt képek vagy jelek között választottak. Az egyes lehetőségekhez különböző jutalmazási esélyek vagy pontértékek tartoztak.

A résztvevők 60–80 próbán keresztül tapasztalhatták meg, melyik választás vezet gyakrabban kedvező eredményhez. Ezt egy 20–36 döntésből álló átváltási szakasz követte, amelyben olyan lehetőségeket is össze kellett hasonlítaniuk, amelyek korábban nem szerepeltek egymás mellett.

Ekkor vált láthatóvá az ismétlés torzító hatása. A gyakrabban választott lehetőségeket a résztvevők később értékesebbnek és biztosabbnak érzékelték, még olyan helyzetekben is, amikor az eredmények ezt nem indokolták egyértelműen.

A megszokott lehetőség idővel megbízhatóbbnak tűnhet

A kutatók számítógépes modellel vizsgálták, milyen folyamat állhat a döntések mögött. A jutalomból való tanulást a cselekvés megismétlésének hajlamával egyesítő modell jobban magyarázta a résztvevők választásait, mint több más, korábban javasolt megközelítés.

A mechanizmus egyik lehetséges előnye, hogy mentális energiát takarít meg. Egy összetett helyzetben nem kell minden alkalommal minden lehetőséget teljes részletességgel elemezni. Az ember felidézi, mit választott legutóbb, és könnyebben visszatér ugyanahhoz.

Ez sokszor praktikus. Ha egy korábbi döntés bevált, az ismétlés gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a mindennapi életet. A probléma ott kezdődhet, amikor a megszokás továbbra is fenntartja a régi választást, miközben annak valódi előnye már eltűnt.

Ezért maradhatunk egy régi megoldás mellett

A kutatás nem vizsgálta közvetlenül, miért választjuk mindig ugyanazt a terméket, útvonalat, munkahelyi módszert vagy napi rutint. Az eredményekből mégis az következik, hogy az ismétlés az objektív előnyöktől részben függetlenül is alakíthatja az értékítéletünket.

Egy megszokott lehetőség nemcsak ismerősebbé válik. Biztosabbnak, természetesebbnek és értékesebbnek is érezhetjük. Emiatt egy új alternatívának nem csupán jobbnak kell lennie: le kell győznie azt az előnyt is, amelyet a régi választás a sok ismétléssel szerzett.

A felismerés nem jelenti azt, hogy minden rutint fel kell bontanunk. Inkább arra adhat okot, hogy egy fontos döntésnél megkérdezzük magunktól: azért választom ezt, mert még mindig ez szolgál a legjobban, vagy csak azért, mert legutóbb is ezt tettem?

A kutatás nem magyaráz meg minden hétköznapi döntést

A vizsgálat ellenőrzött, laboratóriumi jellegű döntési feladatokra épült, nem valódi párkapcsolati, pénzügyi vagy életvezetési helyzetekre. Az új adatfelvétel online történt, a résztvevők 18 és 49 év közöttiek voltak, és a kutatást nem regisztrálták előzetesen.

A szerzők nem végeztek előzetes statisztikai erőelemzést sem. Az eredmények ezért egy lehetséges alapmechanizmust mutatnak be, nem pedig általános törvényt arról, hogyan hozza meg minden ember valamennyi döntését.


RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés


    Kapcsolódó cikkek