Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy érzelmeink törvénykeznek felettünk, holott egy pszichológus kutató azt tartja, bizony az érzelmeink követnek bizonyos általános szabályokat.
Nico Frijda professzor 12 törvényt fogalmazott meg az érzelmekre vonatkozólag (Frijda, 2006). Ha törvényről van szó, akkor magától értetődően kivételeknek is lenniük kellene, de ezek több éves pszichológiai kutatás eredményei, és mind igaznak bizonyultak az idők során.
1. A helyzet jelentőségének törvénye
Ez egyszerűen arról szól, hogy minden érzelem egy bizonyos helyzetből adódik. Általában az azonos típusú helyzetek azonos típusú érzelmi reakciókat váltanak ki: a veszteség bánt minket, a nyereség boldoggá tesz, az ijesztő dolgok pedig megfélemlítenek.
2. Az aggódás törvénye
Azért érzünk és vannak érzéseink, mert mindig foglalkoztat valami. Ha némi érdeklődést mutatunk az iránt ami tárgyakkal, magunkkal vagy más emberekkel történik, érzéseket ébreszt bennünk. Az érzelmek ezen különös motivációkból, aggodalmakból és célokból erednek. Ha érdektelenek és közömbösek vagyunk, nem érzünk semmit.
3. A látszólagos valóság törvénye
Bármi is tűnjön valósnak számunkra, az érzelmi reakciót vált ki belőlünk. Más szóval: az, ahogy értékelünk és értelmezünk egy helyzetet, befolyásolja azt az érzelmet, amit azzal kapcsolatban érzünk (lásd: 11. és 12. törvény). A rossz filmek, színdarabok és könyvek azért nem érintenek meg érzelmileg, mert bizonyos értelemben nem látjuk bennük az igazságot. Hasonlóan, nehéz érzelmesnek lenni előttünk levő, nem nyilvánvaló dolgok iránt. Például, egy szeretett hozzátartozó elhalálozásának híre csak egyszer tud padlóra tenni, ha már egyszer bizonyos formában sikerült a tényt realizálni magunkban- mondjuk, mikor felvesszük a kagylót, hogy felhívjuk őt, megfeledkezve arról, hogy már nincs velünk.
4., 5., 6. A változás, megszokás és összehasonlítás érzésének törvénye
A megszokás törvénye azt jelenti, hogy az életben mindig az adott körülményekhez szokunk hozzá, bármilyenek is legyenek azok (lásd: 7. és 8.). Ezért a változásokra az érzelmeink könnyen reagálnak. Mindig összehasonlítjuk azt ami velünk történik egy olyan, viszonylag állandó kerethez, amit már jól ismerünk. Következésképpen, érzéseink könnyedén reagálnak azokra a változásokra, amelyek közelebb állnak a mi referenciakeretünkhöz.
7. A hedonisztikus asszimetria törvénye
Lehetnek olyan szörnyű körülmények az életben, amelyekhez soha nem tudunk hozzászokni, és az ezek által kiváltott negatív érzésektől, mint a félelem és szorongás, szinte lehetetlen megszabadulni. Ezzel szemben, a pozitív töltetű érzések mindig mulandóak. Nem számít mennyire vagyunk szerelmesek, mennyit nyertünk a lottón vagy milyen autót kaptunk ajándékba- a pozitív érzések, mint az öröm, mind elszállnak.
8. Az érzelmi pillanatok megőrzésének törvénye
Az idő nem gyógyít be minden sebet- vagy ha igen, akkor is csak közvetve. A megtörtént események még éveken keresztül is mély érzelmi nyomot hagyhatnak bennünk, hacsak nem tapasztaljuk meg és értékeljük őket újra. Az események ilyenfajta újraélése és újraértelmezése csökkenti ennek ránk gyakorolt érzelmi töltetét. Ez az oka, hogy az elnyomott, újraértékeletlen események (sikertelen vizsga, szerelmi csalódás) még évek múltával is befolyásolnak.
9. A zártság törvénye
Az érzelmeknek önmagukon kívül nincs más céljuk. Zártak mindenféle logika és más indoklás, magyarázat előtt. Az érzelmek egyedülállóak és nem tárgyalás témái, csak egyszerűen vannak. Amit az érzelmek diktálnak, úgy érezzük az a biztos, nem egy valószínűségként fogjuk fel, hanem a biztos útnak. Ezek az érzelmek felülírnak minden más aggályt, célt és egyéb tevékenységet.
10. Ez a törvény ellensúlyozza az előzőt.
Az emberek általában mérlegelik érzelmeik lehetséges következményeit, és ennek fényében módosítják azt. A harag heves érzelmeket válthat ki a másik iránt, de azért óvakodunk az egymás elleni folyamatos szurkálódástól. Ehelyett inkább kiabálunk, falba verjük öklünket vagy csak rágyújtunk egy cigarettára. Az érzelmek teljes mértékben diktálhatnak egy bizonyos reakciót, de általában ezeket megtanultuk moderálni.
11., 12. A legkönnyebb teher és legnagyobb haszon törvénye
Ezek megmutatják, hogyan tudjuk szándékosan irányítani érzelmeinket. Egy esemény vagy helyzet érzelmi hatása annak értelmezési módjától függ. Egy adott szituációt, ha más szemszögből közelítünk meg, más érzést fog előidézni. Ha egy helyzet fájdalmas vagy nehezen kezelhető, olyan jelentést is kölcsönözhetünk neki, ami csökkenti ennek negatív emocionális töltetét. Például csökkenthetjük a hitelválságtól való félelmünket, ha azt az illúziót keltjük, hogy ez minket nem fog érinteni. A cáfolat, a deperszonalizáció, a valóság képzeletbeli kiegészítése, az apró részletek figyelmen kívül hagyása- ezzel mind csökkenthető az emocionális terhelés. Ugyanígy igaz ennek a fordítottja is: haraggal másokat meghátráltatunk, a bánat vonzza a segítséget, a félelem pedig megállít mielőtt meggondolatlan, veszélyes dolgokat művelnénk.
Az érzelmek feltárása
Lehet, nem értesz egyet ezekkel a “szabályokkal”. Meglehetősen személyes értelmezésének tűnhet ez az érzelmeknek, és hajlamos lekicsinyíteni a szociális szempontokat. Ennek ellenére jó kiindulási pont lehet az érzelmekről való hasznos gondolkodáshoz és segít elindulni az egyéni emóciók értelmezése felé.
Egyed Zsuzsanna
