A drasztikus éghajlatváltozás alapvetően át fogja alakítani az életet a Földön az elkövetkező évtizedekben, akkor is, ha sikerül csökkenteni a bolygót melegítő üvegházhatású gázak kibocsátást – áll az ENSZ klímatudományi szakértőinek az AFP által megszerzett jelentéstervezetében.
Az ENSZ klíma paneljének 4.000 oldalas jelentése csak 2022 februárjában jelenik meg.
“Úgy tűnik, hogy a dolgok egyre csak rosszabbodnak, és sokkal inkább hatással lesznek a gyermekeink és unokáink életére, mint a miénkre” – áll a jelentésben.
„A fajok kihalása, a betegségek terjedése, az elviselhetetlen hőség, az ökoszisztémák összeomlása, az emelkedő tengerszint stb. Az éghajlat pusztító hatásai egyre inkább felgyorsulnak, és már a mostani 30 éves korosztály érzékelni fogja. A társadalom által most meghozott döntések határozzák meg, hogy jól fogjuk-e érezni magunkat, vagy csak egyszerűen túlélünk bizonyos klímakörülményeket” – áll az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentésében
“A földi élet az éghajlat drasztikus változása után új fajok fejlődésével és új ökoszisztémák létrehozásával állítható helyre, de csak valamennyire. A globális felmelegedés sokkal nagyobb és úgy tűnik “súlyos, évszázadokon átívelő, bizonyos esetekben visszafordíthatatlan következményekkel járhat”.
A világnak fel kell készülnie, “az alkalmazkodás jelenlegi szintje nem lesz megfelelő a jövőbeni éghajlati kockázatok kezelésére” – figyelmeztetnek a szakértők. 2050-re tízmillió ember fog krónikus éhínséggel küzdeni, és további 130 millió ember minden bizonnyal rendkívüli szegénységben fog élni egy évtizeden belül, ha valamit sürgősen nem változtatunk.
2050-ig nagy változások várhatóak a tengerparti városok életben is, emberek millióinak kell majd megküzdenie a magas tengerszint következtében kialakult árvízzel és hurrikánokkal. Mintegy 350 millió ember fog küzdeni vízhiánnyal, és az extrém hőhullámok miatt kialakuló betegségekkel.
A legújabb kutatások kimutatták, hogy az átlag 2 Celsius fokos felmelegedés felgyorsíthatja a jégtakarók olvadását Grönland és Nyugat-Antarktisz felett, melynek következtében az óceánok akár 13 méterrel is megemelkedhetnek. A közeljövőben egyes régiókat – Brazília keleti részét, Délkelet-Ázsiát, a Földközi-tengert, Közép-Kínát – és a partokat szinte a világ minden táján egyszerre érintheti több klímaveszély: aszály, hőhullámok, ciklonok, tüzek, árvizek.
A növényi étrendre való áttérés lehet az egyik megoldás, ez esetben ugyanis az élelmiszer-előállításhoz szükséges káros anyagok kibocsátása akár 70%-kal csökkenhet 2050-re.
“Olyan átfogó változásokra van szükségünk, amelyek több szinten működnek: egyéni, közösségi, vállalkozások, intézmények és kormányok összefogásában. Újra kell definiálnunk életmódunkat és fogyasztásunkat” – áll a jelentésben.
