Körülbelül 20 évvel ezelőtt Jerry Windle egyedülálló, harmincas évei közepén járó meleg férfi volt, és éppen nehéz időszakon ment keresztül az életében. Nemrég veszítettel el az édesanyját, és mivel úgy döntött, változásra van szüksége, Kaliforniából Floridába költözött, ami a karrierjében is nagy váltás volt.
Ekkor már évek óta szeretett volna apa lenni, és megpróbált örökbe fogadni, de egyedülálló meleg férfiként a lehetőségei korlátozottak voltak. Amikor azonban egy orvosi rendelőben várakozva elolvasott egy cikket egy másik meleg férfiról, aki örökbefogadott egy kambodzsai gyereket, újra felébredt benne a remény.
Kapcsolatba lépett egy kambodzsai árvaházzal, és egy ügynökség hamarosan küldött neki egy képet egy Pisey nevű kisfiúról, ami kambodzsaiul annyit jelent: „kis drága”. Jerry azonnal tudta, hogy ez az ő fia. Küldött egy fényképet magáról és egy nyakláncot, arra kérve az ügynökség dolgozóit, hogy adják át ezeket a fiúnak, és mondják el neki, hogy hamarosan érte megy.
Néhány hónappal később Jerry ellátogatott Kambodzsába, és személyesen is megismerkedett a fiúval, akit később Jordannak nevezett el. A gyerek akkoriban 2 éves volt, és mindössze 7 kiló. Jerry még abban sem volt biztos, hogy a kisfiú életben marad, de elhatározta, hogy hazaviszi őt.
„Megígértem neki, hogy mindent megteszek, amit tudok, hogy soha többé ne kelljen szenvednie. Minden áldozatot meghozok, amit szülőként csak tudok, hogy minden lehetőséget megadjak neki” – idézte fel a férfi.
Öt hónappal azután, hogy Jerry elkezdte az örökbefogadási eljárást, 2000 júniusában végre hazavihette a fiát az Egyesült Államokba. Ekkor még nem is sejtette, hogy a fiúból később sikeres sportoló lesz.
Jordan 7 éves korában kezdett érdeklődni a műugrás iránt egy nyári táborban, és a tábor vezetője azt mondta Jerrynek, hogy a fiának komoly jövője lehet a sportban, akár országos bajnok, sőt, olimpikon is lehet belőle.
Jordan alig 2 évvel később megnyerte első junior nemzeti bajnokságát, és később egyre nagyobb sikereket ért el a sportágban. 16 éves korában ellátogatott szülőhazájába, hogy részt vegyen egy műugró bemutatón, és inspirációt nyújtson az ottani gyerekeknek.
„Fantasztikus volt, hogy egy tolmács segítségével beszélhettem hozzájuk, és megoszthattam velük, honnan jöttem, és hogy válhattam azzá, aki ma vagyok az apámnak köszönhetően” – mesélte Jordan.
6 évvel a Kambodzsába tett utazása után Jordan büszkén képviselte az Amerikai Egyesült Államokat a 2020-as tokiói olimpián, de lélekben szülőhazáját is képviselte – még Kambodzsa zászlaját is a karjára tetováltatta.
Jordan korábban kétszer is indult az olimpiai válogatón, de nem sikerült kvalifikálnia magát. Harmadik próbálkozásra a második helyen végzett a 10 méteres toronyugrásban, amivel kiérdemelte a tokiói részvételt.
Tisztában volt vele, hogy rajta a világ szeme, de ez csak még több motivációt adott neki, hogy a lehető legjobban teljesítsen. Jerry a világjárvány miatti korlátozások következtében sajnos nem lehetett mellette, de ez sem vehette el a fiatal sportoló kedvét.
„Azt kívántam, bárcsak ott lehetett volna, de ez nem igazán változtat azon, amiért oda mentem: hogy jól érezzem magam, és mindenkinek megmutassam, mit tudok” – mondta, és azt is hozzátette, hogy verseny közben az apjára gondolt, és nagyon is tisztában van azzal, hogy az ő áldozatai árán lehet ott, ahol most van.
Az olimpikon köszönetet mondott Jerrynek minden eredményéért, és elmondta, hogy az út, amin apjával együtt járt, hihetetlen utazás volt. Apa és fia még egy könyvet is írtak, amiben állatfigurák segítségével mutatják be a történetüket.
2023. június 18-án Jordan az Instagramon köszöntötte fel Jerryt apák napja alkalmából. Két képet osztott meg a gyerekkorából, és azt írta, az apja minden perc boldogságot megérdemel, miután olyan keményen dolgozott, és mindent megadott neki.
