Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Globális Járványügyi Felkészültségi Felügyeleti Tanács – amely a WHO és a Világbank együttműködésében működik – arra figyelmeztetett, hogy egy új, globális járvány kockázata egyre nő, amely akár súlyosabb is lehet, mint a koronavírus-járvány vagy az ebola-járványok okozta pusztítás.
A szakértők megfigyelései szerint az elmúlt években a fertőző betegségek kitörései egyre gyakoribbá váltak, és komoly hatást gyakorolnak az egészségügyi ellátórendszerekre, a gazdaságra és a társadalmi stabilitásra.
A Globális Járványügyi Felkészültségi Felügyeleti Tanács (GPMB) új jelentése megállapította, hogy ahogy a fertőző betegségek kitörései egyre gyakoribbá válnak, úgy egyre súlyosabb következményekkel is járnak, amelyek a egészségre, gazdaságra, politikára és társadalomra is egyre nagyobb terhet rónak, miközben a válságokból való felépülési képesség is csökken.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a világ a COVID–19 világjárvány és az ebola-járványok után sem vált biztonságosabbá.
A fő kockázati tényezők közé tartozik a nemzetközi mobilitás növekedése, a környezeti változások, valamint a közbizalom csökkenése a kormányzati intézmények iránt.
„Egy évtizeddel azután, hogy az ebola súlyos hiányosságokat tárt fel a járványokra való felkészültségben – és hat évvel azután, hogy a COVID–19 ezekből globális katasztrófát teremtett –, a bizonyítékok egyértelműek: a világ nem lett felkészültebb a világjárványokra.”
A tanács arra figyelmeztet, hogy egy évtizednyi beruházás nem tartott lépést a világjárványok kockázatának növekedésével. Az új kezdeményezések ugyan javítottak bizonyos felkészültségi területeken, de összességében ezeket az erőfeszítéseket ellensúlyozza a geopolitikai töredezettség, a környezeti zavarok és a globális utazás növekedésének hatása – különösen most, hogy a fejlesztési támogatások a 2009 óta a legalacsonyabb szintre estek vissza.
A jelentés egy évtizednyi nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet elemez, az afrikai ebola-járványtól kezdve a COVID–19-en át egészen az MPOX-ig, vizsgálva ezek hatását az egészségügyi rendszerekre, a gazdaságokra és a társadalmakra. A kulcsfontosságú intézkedések – például az egyenlő hozzáférés a diagnosztikához, vakcinákhoz és kezelésekhez – terén a világ inkább visszalépéseket mutat.
Az MPOX elleni vakcinák a járvány kezdete után közel két évvel jutottak el az alacsony jövedelmű országokba – ez még lassabb, mint a COVID–19 vakcinák esetében tapasztalt 17 hónap. Az ilyen vészhelyzetek áldozatainak száma pedig messze túlmutat az egészségügyi és gazdasági hatásokon: mind az ebola, mind a COVID–19 megrendítette a kormányok iránti bizalmat, az állampolgári szabadságjogokat és a demokratikus normákat is, amit tovább súlyosbítottak a politizált válaszlépések, a tudományos intézmények elleni támadások és a válságokat túlélő polarizáció – így a társadalmak kevésbé ellenállóvá váltak a következő vészhelyzettel szemben.
A jelentés hangsúlyozza, hogy egy új világjárvány esetén a világ még megosztottabb, eladósodottabb és kevésbé felkészült lenne, mint egy évtizeddel ezelőtt, ami minden országot nagyobb egészségügyi, társadalmi és gazdasági következményeknek tenne ki.
A jelentés szerint a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák jelentős potenciált hordoznak a járványügyi felkészültség javításában, különösen a kockázatok korai észlelése és monitorozása terén. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy megfelelő szabályozás és hatékony garanciák hiányában ezek az eszközök akár gyengíthetik is az egészségbiztonságot, illetve tovább mélyíthetik az ellátáshoz való hozzáférésben meglévő egyenlőtlenségeket, amelyek a COVID–19 idején is megmutatkoztak.
„A világnak nem a megoldásokból van hiánya” – mondta Kolinda Grabar-Kitarović, a GPMB társelnöke. „De bizalom és méltányosság nélkül ezek a megoldások nem jutnak el azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rájuk. A politikai vezetők, az ipar és a civil társadalom még képes megváltoztatni a globális felkészültség irányát – ha az elköteleződéseiket mérhető eredményekké alakítják, mielőtt kitör a következő válság.”
A Globális Járványügyi Felkészültségi Felügyeleti Tanács három fő prioritást jelölt meg a döntéshozók számára a kedvezőtlen trendek megfordítására: egy állandó, független megfigyelési rendszer létrehozását a járványkockázatok nyomon követésére; az egyenlő hozzáférés biztosítását az életmentő vakcinákhoz, tesztekhez és kezelésekhez egy jövőbeli pandémiás megállapodás keretében; valamint a felkészültségi és reakciós kapacitások stabil finanszírozását a „nulladik nap” előtt.
„Ha a bizalom és az együttműködés tovább gyengül, minden ország sérülékenyebbé válik egy következő világjárvány esetén. A felkészültség nem csupán technikai kérdés, hanem a politikai vezetés próbája is” – hangsúlyozta Joy Phumaphi, a GPMB társelnöke.
A jelentés végül hangsúlyozza, hogy ez a vezetői felelősség még az idei évben komolyan próbára lesz téve, miközben a kormányok a pandémiás megállapodás véglegesítésén dolgoznak, valamint egy jelentős ENSZ-politikai nyilatkozat elfogadásán a világjárványok megelőzéséről, a felkészültségről és a válaszadásról – közölte az WHO.
Mindeközben május közepén új ebola-járvány tört ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
A BBC szerint május 19-ig 131 ember halt meg a fertőzés következtében. További 513 esetnél jelentkeztek fertőzésre utaló tünetek. Három esetet – köztük egy halálos kimenetelűt – Ugandában is megerősítettek.
