Egyedülálló anyaként óriási felelősség hárul egy nőre még akkor is, ha makkegészséges. Ez a 48 éves anyuka azonban nemrég tudta meg, hogy korai Alzheimer-kórban szenved, ami idővel egyre súlyosabb tüneteket produkál. Minthogy ezt átélje, Rebecca Luna úgy döntött, inkább az eutanáziát választja. Azt is elmagyarázza, mi áll a döntése hátterében.
Rebecca mentális „kimaradásokat” tapasztalt, amelyek kérdőjeleket vetettek fel benne. Miután kivizsgáltatta magát, megtudta, az Alzheimer-kór korai stádiumának jeleit észleli. Két évvel ezelőtt kezdődött ez a rémálom az életében, amikor még napjaink gyors tempójú életét élte két gyermeke és egy stresszes, de kielégítő munkahely mellett. Aztán, ahogy a tünetei egyre érezhetőbbé váltak, orvoshoz fordult.
Tavaly novemberben állították fel a diagnózist: Rebecca korai Alzheimer-kórban – más néven fiatalon kialakuló Alzheimer-kórban szenved. Rövid ideig tartó emlékezetkiesések, beszéd közbeni elakadások, és egyéb, kevésbé feltűnő tünetek keserítették meg az életét, amelyeket először a stressznek tudott be. De miután felkereste a neurológusát, rájött, hogy ez sokkal több, mint egyszerű kiégés.
„Teljesen belemerülök egy beszélgetésbe, nagyon magabiztos vagyok abban, amit mondok, és gyakran olyan, mintha egy történetet mesélnék, aztán a mondat közepén, a semmiből, egyszerűen eltűnik, mintha az információ eltűnt volna. Valamiért feketének és üresnek érzem [az elmém]. Most már azt mondanám, hogy 80 százalékban nem emlékszem arra, amit mondok” – nyilatkozta Rebecca a Daily Mailnek.
Az egyedülálló anya a gyermekvédelmi szolgálatnál dolgozik, és eleinte azt hitte, hogy ADHD-t vagy korai menopauzát tapasztal. Azonban, miután a kognitív teszteken megbukott, az MRI-vizsgálat derítette ki az igazságot: az agyának egy része összezsugorodott, és a gerincváladékában is fehérjéket mutattak ki.
Az Alzheimerrel az a gond, hogy (a statisztikai adatok szerint) a diagnózis pillanatától számítva legtöbb nyolc év marad hátra, amely idő alatt a beteg kognitív képességei tovább romlanak. Emiatt az édesanya úgy döntött, nem várja meg a teljes leépülést, hanem inkább most vet véget az életének. Már jelentkezett egy orvosi segítségnyújtási programba Kanadában (MAID), amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy legális eutanáziát kérjenek. Rebecca egyelőre nem árulta el, mikor jön el a napja, addig viszont a közösségi médiában dokumentálja, miként él együtt a diagnózisával. A követőitől pedig rengeteg támogatást kap.
Az édesanya azt is megosztotta, a legidősebb lánya 28 éves – vele már elbeszélgetett a döntéséről, a kisebbik lányával viszont még nem beszélt a témáról. „Nehéz vele erről beszélni, de a nagyobbik lányom is tervező típus, olyan, mint én, nem érzelmes, hanem tervező” – fejtette ki Rebecca, akit a legjobban az visel meg, hogy ilyen hamar el kell búcsúznia végleg a gyermekeitől. Maga a halál nem ijeszti meg.
„Lehet, hogy most nem akarják beismerni, de én voltam a fényük, a támaszuk… és az egyetlen dolog, amire egész életemben büszke vagyok, az az, hogy mindig ott voltam a gyermekeimnek. És az, hogy elveszítik ezt a biztonságot, megrémít. Egyébként palliatív ellátásban dolgoztam, hospice-ban dolgoztam, és a halál, a haldoklás nem ijeszt meg. Valójában ez a legszebb dolog, amit valaha láttam. Szóval egyáltalán nem félek tőle” – tette hozzá Rebecca.
A MAID előírásai szerint, aki eutanáziára jelentkezik, két opció közül választhat: egy ápoló adja be neki a szert egy injekció formájában, vagy dönthet a páciens úgy is, hogy maga veszi azt be gyógyszer formájában. Ami az eutanáziára való jogosultságot illeti, van néhány kritérium, amelynek mind meg kell felelnie annak, aki kérelmezi.
Például, a páciensnek jogosultnak kell lennie a tartomány vagy terület, illetve a szövetségi kormány által finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokra, legalább 18 évesnek és mentálisan cselekvőképesnek kell lennie, súlyos és gyógyíthatatlan egészségügyi állapotban kell szenvednie, önkéntes kéréssel kell fordulnia az effajta orvosi segítségért, és tájékozott beleegyezést kell adnia az orvosi segítségnyújtáshoz.
Rebecca egy GoFundMe oldalt is létrehozott, ahol részletesen leírta, milyen jövő vár rá, és milyen támogatásra van szüksége. Egyelőre nem dolgozik, szabadságot vett ki, és a követőit tájékoztatja a mindennapi életéről.
„Segítséget kérni nem könnyű, de megtanultam, hogy mások támogatásának elfogadása is része az útnak. Akár adományoznak, megosztják a történetemet, vagy csak bátorító szavakat küldenek – szívből köszönöm” – írta Rebecca.
