A csalán az egyik leggyakoribb gyógynövényünk, tavasztól őszig szinte bárhol nő és virágzik, és nagy területeken megtalálható. A leggyakoribb előfordulási helye az árok- és patakpartok, így kirándulásaink alkalmával könnyedén összegyűjthetjük a szükséges mennyiséget. Ajánlatos most elindulni csalánt szedni, szárítsuk meg a friss hajtásokat, tegyük papírtasakokba, így a téli szükségletet is fedezni tudjuk.
A görögök ősidők óta alkalmazzák a csalánt reumatikus fájdalomtól sajgó testrészek masszírozására, csapkodására. A módszer mifelénk is ismeretes, már nagyanyáink is tudták, ha valakinek sajgott a lába, háta, vagy dereka jól meg kellett csapkodni egy köteg csalánnal. Az érzés persze eléggé kellemetlen, hiszen szúr és csíp a levele, de hosszútávon eltüntette a reuma minden panaszát.
Ezenkívül a csalán serkenti az emésztést, és segítségével megszabadulhatunk a szervezetben felgyűlt méreganyagoktól és zsírtól. Éppen ezért számos fogyókúrás recept tartozéka is. A növény teljes egészében, vagyis a levele, szára, virága és gyökere is gyógyhatással rendelkezik.
A csalán ajánlott húgyúti fertőzések esetén és emésztésserkentőként is. Segítségével számos betegség megelőzhető, hiszen kiváló vértisztító, megújítja a vörösvértesteket, és megszabadít a káros anyagoktól.
Enyhíti a menstruációs panaszokat, a vese-és hólyaggyulladást, a gyomorfekélyt, az álmatlanságot, és a hideg végtagok érzetét.
Bizonyos kutatások szerint más gyógynövényekkel kombinálva sikeresen kezelhető a leukémia is. Rendszeres csalánhasználat után jó tapasztalatokról számoltak be az allergiában és szénanáthában szenvedők is.
Itt az ideje, fogjunk neki csalánt gyűjteni, fogyasszuk a belőle készült teát rendszeresen.