Június 26-án tartották a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karának diplomaosztóját. Az ünnepségen dr. Kincse Csongor végzős hallgató beszéde erőteljes hatással bírt, vastapsot kapott, és az interneten is elterjedt.
Dr. Kincse Csongor a beszéde elején felelevenítette a 6 évvel korábbi kezdeteket, és azt mondta, biztos benne, hogy hozzá hasonlóan sokan kiskoruk óta álmodoztak erről a napról, megjegyezve, hogy jogosan lehetnek büszkék magukra.
Köszönetet mondott a családjának, barátainak és tanárainak, majd rátért arra, hogy ez nem csak a saját személyes sikerük, hanem a társadalomé is, aminek most majd vissza kell fizetniük a bizalmat pályakezdő orvosokként, kiemelve, hogy szerinte ez a legszebb hivatás, de kitért a nehézségekre is.
„Biztosan lesznek nehéz napok, amikor azt érezzük majd, hogy bármit is csinálnánk, csak nem ezt. Ezen az sem fog segíteni, hogy azon társaimmal, akikkel itthon szeretnénk majd dolgozni, és remélem, ez minél többünkre igaz lesz , nos, azon társaimmal egy diszfunkcionális, az összedőlés szélén álló rendszerben kell majd dolgoznunk” – mondta.
Majd így folytatta, Takács Péter egészségügyi államtitkárra utalva: „Egy olyan rendszerben, ahol az anyagi és humán erőforrások hiánya mindennapos gondokat okoz. Egy olyan rendszerben, amelyet belülről feszít az orvosok és szakdolgozók közti bérszakadék. Egy olyan rendszerben, amelynek a vezetője a kórházi fertőzések elleni harc helyett Facebook-kommentekkel harcol.”
„Ezért kívánom generációnknak, hogy ne csak a betegeket, hanem a rendszert is gyógyítsuk meg. Merjünk kiállni saját, kollégáink és betegeink érdekeiért. Hozzunk létre egy olyan egészségügyet, amely méltó Semmelweis, Szent-Györgyi és Karikó hazájához” – hangsúlyozta, majd így zárta beszédét: „A mai naptól már nemcsak évfolyamtársak, hanem kollégák is vagyunk. Vigyázzunk egymásra, és vigyázzunk azokra, akik ránk bízzák magukat.”
Kincse Csongor a beszéde által kiváltott reakciókkal kapcsolatban a Telexnek nyilatkozott, és azt mondta, bár voltak félelmei ezzel kapcsolatban, a szavai egyöntetűen pozitív reakciót váltottak ki, és sokan gratuláltak neki, még számára ismeretlen szülők, hozzátartozók is.
Ami az egyetem reakcióját illeti, azzal kapcsolatban így fogalmazott: „Direkt visszajelzést nem kaptam az egyetemtől, de állítólag, miután kivonult az egyetem vezetése, akkor első dolguk volt megkérdezni a szervezőket, hogy ki hagyta jóvá ezt a beszédet. Mivel előre el kellett küldenem a beszédem vázlatát jóváhagyásra, természetesen nem ezt a verziót küldtem el.”
