KuriózumA pszichológus elmagyarázza, miért érzi magát mostanában mindenki annyira kimerültnek

A pszichológus elmagyarázza, miért érzi magát mostanában mindenki annyira kimerültnek

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon és a Google Hírek-en!

Naomi Holdt pszichológus még egy 2022-es Facebook bejegyzésben magyarázta el, mi állhat az általános kimerültség hátterében, amit a legtöbben érzünk, de a magyarázata még most is helytálló.

A pszichológus szerint, bár a világjárvány kezdete óta jelentősen megváltozott a helyzet, ez még nem jelenti azt, hogy túltettük volna magunkat minden megrázkódtatáson, ami nem is csoda, hiszen furcsa és bizonytalan időket éltünk át az elmúlt néhány évben.

Ezek az évek kemények, frusztrálóak, zavarosak és tragikusak voltak, és közben nincs más választásunk, mint továbblépni. Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Bár visszatértünk a normalitáshoz, nem voltak világos terveink, és valószínűleg még nem sikerült feldolgoznunk az elmúlt évek traumáját. Emiatt pedig nagyon sokan érzik magukat fáradtnak, kimerültnek.

„Senki, akit ismerek, nem kezdte tele tankkal az idei évet. Tekintettel az előző két év ördögi támadására (nevezzük csak annak, ami volt), a legtöbben átvonszoltuk magunkat a 2021-es év célvonalán” – írta Naomi Holdt pszichológus még 2022-ben. „Még mindig sokkot, traumát, gyászt, nehézséget, hitetlenséget… egy szürreális létezés emlékeit cipelve kúsztunk át 2022-be.”

A pszichológus szerint azonban még nem álltunk készen arra, hogy továbblépjünk, ráadásul az első év, amikor megpróbáltunk visszatérni a normalitáshoz, vagy legalábbis annak látszatához, hihetetlenül nagy nyomással nehezedett ránk.

„Bár nem szándékosan, nem tudatosan, de talán abban bíztunk, hogy minél elfoglaltabbak vagyunk, annál könnyebben felejtünk… annál könnyebben oldjuk fel az érzelmi kuszaságot… annál tartósabban töröljük el a sebeket…De ez nem működik” – magyarázta a pszichológus, hozzátéve, hogy ez olyan, mintha szteroidokkal próbálnánk megteremteni a normalitás látszatát, miközben megfeledkezünk arról, hogy a szimpatikus idegrendszerünk majdnem két éven át állandó készenléti állapotban volt, ami mentálisan kimerített bennünket.

„A gyermekeink és a tizenévesek sem mentesülnek ez alól. A hurrikán elleni harc természetes velejárója a teljes kimerültség” – fogalmazott a szakértő.

Tehát amikor felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon mitől vagyunk folyamatosan fáradtak, érdemes elgondolkozni ezen. „Tarts szünetet. Lélegezz. Emlékeztesd magadat arra, ki vagy, és mit kellett elviselned. Aztán emlékeztesd magad arra, hogy mit győztél le” – tanácsolja a pszichológus, hangsúlyozva, hogy a megértés egyben együttérzést is hoz, és erre most mindannyiunknak nagy szüksége van. Ezenkívül azt javasolja, ahelyett, hogy versenyt futnánk az idővel, hogy még az év vége előtt elérjük a kitűzött célokat, inkább lassítsunk le, és találjunk egy csöndes zugot a káosz közepette.

Mutassunk együttérzést mások és önmagunk iránt egyaránt, és legyünk kedvesebbek, mert nincs olyan ember a világon, akire ne férne rá egy kis kedvesség. Így indulhatunk el a gyógyulás útján.

Holdt egy találó hasonlattal jellemezte ezt az állapotot, amiben sokan találjuk magunkat az utóbbi időben: „Olyanok vagyunk, mint az az ember, aki azt hiszi, hogy egy betegség végén már jobban érzi magát, így teljesen beleveti magát az életbe, csak azért, hogy a nap közepén összeomoljon, mert a testének valójában nem volt annyi energiája, mint ahogy azt az agya gondolta. Megpróbáltuk belevetni magunkat az életbe, kétségbeesetten, hogy normálisnak érezzük magunkat és behozzuk az elvesztegetett időt, anélkül, hogy időt szakítottunk volna arra, hogy teljes mértékben felismerjük az elmúlt két év hatását, vagy, hogy teljesen felépüljünk és meggyógyuljunk belőle..”

Ha így tekintünk a problémára, már érthetőbb a kimerültség. Természetesen nem állíthatjuk meg az időt, de hagynunk kell, hogy nemcsak a testünk, de az elménk és a lelkünk is felépüljön abból, amin keresztülmentünk. A bizonytalanság, a trauma, a gyász és a túlterheltség, amit érezhetünk, mind nagyon is valós érzések, amikkel szembe kell néznünk, és fel kell dolgoznunk. Másképp nem léphetünk tovább.

„Legyünk tehát gyengédek egymással és önmagunkkal, miközben zaklatott énünkkel egy újabb esztendőbe lépünk át. Mindannyiunknak jól jönne egy kis plusz jóindulat, miközben arra törekszünk, hogy kitaláljuk, milyen az igazi és egészséges normalitás érzése” – tanácsolja a pszichológus.

Legfrissebb

Hirdetés

Aktuális kedvencek

Ez is tetszeni fog

Kapcsolódó cikkek