A Kremlhez közel álló források szerint csekély az esélye annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünetet – számolt be a Reuters. A diplomáciai erőfeszítések ellenére Moszkva számára minden megállapodás csak akkor lehet elfogadható, ha az figyelembe veszi az orosz katonai előretörést és a Kreml stratégiai érdekeit – írja a Twice.
Az Egyesült Államok kedden megerősítette, hogy továbbra is katonai és hírszerzési támogatást nyújt Ukrajnának, miután Kijev jelezte nyitottságát a tűzszüneti tárgyalásokra. A Kreml azonban egyelőre hivatalosan nem reagált a javaslatra. Egy magas rangú orosz tisztviselő szerint Moszkva kizárólag akkor hajlandó a fegyvernyugvás feltételeiről tárgyalni, ha az garanciákat biztosít Oroszország számára.
„Putyin számára nehéz ezt elfogadni a jelenlegi formájában” – nyilatkozta egy névtelenséget kérő forrás. „Oroszország előretörése stabilizálta Moszkva pozícióját, és Putyin nem lát okot arra, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa.”
Oroszország jelenleg Ukrajna mintegy egyötödét, körülbelül 113 ezer négyzetkilométert tart ellenőrzése alatt, és hadereje folyamatosan nyomul előre. Noha Ukrajna augusztusban visszafoglalt egy kisebb nyugat-oroszországi területet, az orosz katonai vezetés szerint az ukrán erők pozíciója tovább gyengül a térségben.
A Kreml attól tart, hogy ha garanciák nélkül egyezne bele a tűzszünetbe, az később Oroszország stratégiai helyzetének meggyengüléséhez vezetne. Egy másik orosz forrás szerint a jelenlegi amerikai javaslat inkább csapdának tűnik, mivel Putyinnak rendkívül nehéz lenne konkrét biztosítékok nélkül beleegyezni a harcok felfüggesztésébe.
„Nem egy átmeneti fegyvernyugvásra van szükségünk, hanem egy olyan hosszú távú békés megoldásra, amely jogi és biztonsági garanciákat nyújt Oroszország és polgárai számára” – hangsúlyozta Putyin egy tavaly decemberi beszédében.
Január 20-án Putyin a Biztonsági Tanács előtt ismét megerősítette álláspontját, miszerint egy rövid fegyvernyugvás is lehetőséget adna arra, hogy a konfliktus később még intenzívebben folytatódjon. Ezért szerinte a cél egy hosszú távú, fenntartható béke kell, hogy legyen.
A Kreml tavaly júniusban nyilvánosságra hozta az orosz békefeltételeket, amelyek szerint Ukrajnának hivatalosan le kell mondania NATO-csatlakozási terveiről, valamint vissza kell vonnia csapatait minden olyan területről, amelyet Oroszország saját fennhatósága alá kíván vonni.
A kelet-ukrajnai konfliktusok 2014-ben kezdődtek, amikor az ukrajnai Majdan-forradalom következtében megbuktatták az oroszbarát ukrán elnököt, és Oroszország annektálta a Krím-félszigetet.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy keddi interjúban – amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra – kijelentette, hogy Oroszország semmilyen formában nem fogadja el NATO-tagállamok csapatainak jelenlétét Ukrajna területén.
A Russia-24 orosz állami televízió beszámolója szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentése, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, „meglehetősen naiv” álláspontot tükröz a két ország közötti feszült kapcsolatok fényében. Egy befolyásos orosz törvényhozó szerint Moszkva fogja meghatározni a béketárgyalások feltételeit, nem pedig Washington.
„Oroszország előretör Ukrajnában, ezért a tárgyalások menete is másképp fog alakulni” – írta Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke egy Telegram-bejegyzésben.
„Bármilyen megállapodás – a kompromisszum szükségességének teljes tudatában – Oroszország feltételei szerint fog megszületni, nem pedig az amerikaiak által diktált keretek között. És ez nem csupán állítás, hanem annak felismerése, hogy a valódi megállapodások a frontvonalon születnek meg. Ezt Washingtonnak is be kellene látnia” – tette hozzá.
