A híres gasztroenterológus, Dr. Robynne Chutkan jó tanácsokkal lát el bennünket, arra vonatkozóan, hogyan befolyásolhatjuk bélflóránk egészségét, a hosszabb életkor elérése érdekében.
A doktornő kihangsúlyozza, hogy a penicillin feltalálása rendkívül nagy mérföldkő volt az orvostudomány történetében, mely sok embert mentett meg a biztos haláltól, de jelen pillanatban a túldiagnosztizálás és a túlzott gyógyszerhasználat korát éljük!
Dr. Chutkan szerint, az erre irányuló tanulmányok azt mutatják, hogy napjainkban a felírt antibiotikumok 20-50%-ban haszontalannak bizonyulnak. A nagyobb problémát pedig az jelenti, hogy a fölöslegesen használt antibiotikumok elpusztítják az emberi bélrendszer mikroflóráját.
A bélrendszerben található mikroorganizmusok jelenléte már 400 évvel ezelőtt ismert volt, de ezek fontosságára csak napjainkban döbbent rá az orvostudomány. Ezen mikroorganizmus jelenlététől függ egy adott személy egészsége, vagy olyan betegségek kialakulása, mint a túlsúly vagy a diabétesz.
Milyen élelmiszerek fogyasztásával járulhatunk hozzá az egészséges bélflóra megtartásához?
A Harvard Egyetem egyik tanulmányában 9 személy szénhidrátban szegény, de proteinben gazdag étrendet követett, sok hússal és tojással. A szakemberek mintát vettek a kúra kezdése előtt és után ezen személyektől. Ugyanakkor egy másik csoport számára csak növényi eredetű táplálékok fogyasztását írták elő, sok zöldséggel, gyümölccsel, rizzsel és lencsével.
Az eredmények elképesztőek voltak a bélrendszer mikroflóráját tekintve. A második csoport esetében már a diéta első napját követően teljesen megváltozott a mikroorganizmusok összetétele.
Attól, hogy milyen mikroorganizmusokat „fejlesztünk” ki a bélrendszerünkben nagyon sok függ, hogy milyen gyulladásos gócpontok alakulnak ki a szervezetünkben.
A mondás, miszerint: „Az vagy, amit megeszel!” tudományosan bizonyítva látszik!
Dr. Chutkan egy másik tanulmányt is felhozott példának, melyben összehasonlították a Firenze-i újszülöttek bélflórájának összetételét az afrikai Burkina Faso-ban születettekével. Az anyatejjel táplált gyerekek bélflórája teljes egyezést mutatott, de a pár évvel később vett minták már nagy eltérést regisztráltak.
A firenzei gyerekek bélrendszerében, amelyek tipikus nyugati táplálékon nőttek fel, olyan baktériumokat találtak, amelyek felelősek a túlsúly, a diabétesz és a különféle allergiák kialakulásáért, míg a természetes növényi táplálékon felnőtt afrikai gyerekek bélflórája teljesen egészséges volt.
Dr. Robynne Chutkan elmondta, hogy a praxisa elején többnyire a gyógyszeres kezelést részesítette előnyben, majd később egyre inkább az életmód váltást és a különböző diéták előírását ajánlotta páciensei számára.
A doktornő egy másik fontos dologra is felhívja a figyelmet, miszerint ne neveljük steril környezetben gyerekeinket, adjuk meg a szervezetük számára a természetes védekező mechanizmusuk kialakulásának lehetőségét.
Jó példák erre azon országok, ahol a gyerekek sok időt töltenek a szabadban, és nem viszik túlzásba a háztartásokban használt fertőtlenítő szerek használatát sem. Ezekben az országokban sokkal kevesebb az autoimmun betegek száma.
Dr. Chutkan szerint az egészséges életmód összetevői:
- minél kevesebb gyógyszer használata (antibiotikum, szteroidok), melyek romboló hatással vannak a bélflórára.
- természetközeli életvitel, hogy a természetben előforduló baktériumok bekerülhessenek a szervezetünkbe.
- kerüljük az antibakteriális fertőtlenítőszerek túlzott használatát.
- és nem utolsó sorban fogyasszunk minél több zöldséget, gyümölcsöt és növényi eredetű táplálékot.
A doktornő az orvosi praxisát tekintve arra a következtetésre jutott: „Ne féljetek a kezeteken lévő baktériumoktól, és fogyasszatok vegytiszta élelmiszereket!”
