Igen, a kézmosás fontos dolog. Elengedhetetlenül fontos a megfázások és influenzajárványok időszakában, vagy amikor meglátogatunk valakit a kórházban.

A probléma az, hogy legalábbis nyugaton, a szülők túl messzire mennek el a tisztaság kérdésében. Sajnos egyre több esettel szembesülünk itthon is.

A tudomány legújabb eredményei szerint, ha kézfertőtlenítőkkel, antibakteriális szappanokkal távolítjuk el a kezünkről a mikrobákat, és meglehetősen szabadon használunk antibiotikumokat, súlyos negatív hatást gyakorolhatunk a gyerekek immunrendszerére – mondja Marie-Claire Arrieta mikrobiológus, a Let Them Eat Dirt: Saving Your Child from an Oversanitized World (Hadd egyenek földet: Gyerekeink megmentése egy túlfertőtlenített világtól) című könyv társszerzője.

A kanadai University of Calgary docense, és szerzőtársa, Brett Finlay mikrobiológus kifejtik, hogy gyerekeinket manapság tisztább, hiperhigiénikus környezetben neveljük, mint valaha. Azt mondják, azzal, hogy túlzásba esünk, hozzájárulunk egy sor krónikus betegség kialakulásához, az allergiától az elhízásig.

Arrieta egy interjúban elmondta: „Szerzőtársammal mindketten mikrobiológusok vagyunk, és a beleinkben élő mikrobákat, más néven a mikrobiomot vagy bélflórát tanulmányozzuk. Az utóbbi években a kutatásaink és mások kutatásai is kimutatták, hogy a mikrobiom egészsége életünk korai szakaszában, létfontosságú az egész életen át tartó egészségünk szempontjából. Emellett nem csak tudósok vagyunk, de mindketten szülők is. Úgy gondoltuk, hogy a szülőknek és mindazoknak, akik gyerekekről gondoskodnak, hasznára válhat, ha nyilvánosságra hozzuk ezt az információt”.

Amikor megszületünk, nincsenek mikrobák a szervezetünkben. Az immunrendszerünk még fejletlen. De amint a mikrobák bekerülnek a képbe, beindítják az immunrendszer megfelelő működését. Ezek nélkül nem lennénk képesek hatékonyan küzdeni a fertőzések ellen. De nem pusztán magukról a mikrobákról van szó, mondja Arrieta, hanem arról, amit ezek termelnek. Olyan molekulákat és anyagokat termelnek, amelyek közvetlenül kölcsönhatásba lépnek a bélben lévő immunsejtekkel, és szó szerint kiképezik ezeket. Az immunsejtek csak ezeknek az anyagoknak a révén juthatnak hozzá ahhoz az információhoz, ami alapján megtudják, „mi a dolguk”. Ezután ezek a sejtek képesek eljutni a test más részeibe, további kiképzésre.

A könyv az úgynevezett „higiéniai hipotézissel” próbálja megmagyarázni, miért növekszik az allergia, az elhízás, a gyulladásos bélbetegségek, sőt az autizmus aránya is. Erre a genetika önmagában nem ad kielégítő magyarázatot.

„A génjeink egyszerűen nem változnak ilyen gyorsan” – mondja Arrieta. „A kutatások következetesen azt mutatják, hogy ezen betegségek fokozott növekedését azok a változások okozzák, amelyek az élet korai szakaszában érik a bélflóra mikrobáit. Pontosabban az a tény, hogy a szervezet nincs megfelelő mértékben kitéve a mikrobákkal való találkozásnak a korai életszakaszban, így az immunrendszer nem kap megfelelő kiképzést, hogy elkerülhessük a betegségek kialakulását”.

Kutatások arra az eredményre jutottak, hogy azok a gyerekek, akik farmon, mezőgazdasági környezetben nőnek fel, sokkal kisebb eséllyel lesznek asztmásak. Ez azt sugallja, hogy a kevésbé tiszta környezet valójában jobb lehet. Ugyanez vonatkozik a háziállatok, különösen a kutyák tartására.

„Hagyjuk, hogy a baba a kutyával játsszon” – mondja Arrieta.

„A tanulmányok azt is kimutatták, hogy ha mindent megtisztítunk, ami a csecsemő szájába kerül, az szintén növelheti az asztma kialakulásának esélyét. Az asztma kialakulásának gyakorisága csökken, ha a cumit a szülő a saját szájával tisztítja meg. Mindez arra a tényre mutat, hogy túl tisztán élünk, annyira, hogy ennek már nincs jótékony hatása. A higiénia kulcsfontosságú az egészségünk számára. Nem szabad felhagynunk a kézmosással, de olyan időben kell megtennünk, amikor az hatékonyan megakadályozhatja a betegségek terjedését – étkezés előtt és a mellékhelyiség használata után. Más alkalommal nem szükséges. Tehát ha a gyerek az udvaron játszik, nem kell azonnal eltávolítani a földet, amivel összekente magát. Ennek nincs semmi haszna. Meg kell találni az egyensúlyt a fertőzések megelőzése (ami még mindig valós fenyegetést jelent) és a mikrobákkal való egészséges találkozás között” – mondja a szakember.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.