Biztos te is voltál már úgy, hogy egy jó könyv olvasása során, vagy egy jó filmben elhangzottak mondatot, amik megragadtak, volt egy mondanivalójuk a számodra, és hamar le is jegyezted azokat a mondatokat, hogy emlékezhess rájuk, hogy megőrizd őket. Én mindig is szerettem idézeteket gyűjteni, kijegyzetelni a számomra fontosakat. Régen nagy sikernek örvendett az emlékes füzet is, emlékkönyv, ahova barátaink írhattak nekünk szép szavakat. Több értéke is volt azoknak a szavaknak, mint a mostani internetes oldalak üzenő falain hagyott felejthető emlékeknek.
» 3 csillagjegy, akikre csak úgy árad a szerencse 2023 őszén
» A nő megváltoztatta a végrendeletét, miután megtudta, hogy a fia megcsalta a feleségét: „Azokat jutalmazza, akik megérdemlik”
» „A vőlegényem négyszer többet keres nálam, de nem hajlandó osztozni az anyagiakon”
» A férfi szerelme furcsán kezdett viselkedni, miután megszületett a gyerekük – ledöbbent, amikor megtudta az igazságot a nőről
Az egyik kedvenc idézetem így hangzott: „Ahol mi azt mondjuk ’messze, távol’, ott az indián egy mondatszót használ, ami annyit jelent: ’Anyám! Elvesztem.’”.
Valójában ez történik, amikor elveszettnek érezzük magunkat az életben: messze kerültünk, eltávolodtunk mindattól a belső erőforrástól, ami segített tovább menni az életünkben. Eltávolodtunk az „igazi otthonunktól”, magunktól.
Hol az otthonod? Azt mondja a bölcs, hogy ott az otthonod, ahol a lábad. Vagyis ahol Te éppen MOST VAGY. Ide kell megtalálni újra az utat: önmagadhoz. Térj hát „haza”. De hiába van itt a lábam, ha a „szívem hazahúz”. A bölcs azt is szokta mondani, hogy ahol a kincsed, ott a szíved is – nagyon szerencsések azok az emberek, akik otthonukban olyan kincsekre leltek, hogy örökké a szívükből ajándékozzák azokat. Hallgass a szívedre, engedd, hogy „húzzon haza” téged!
Nagyon sokféle hazája, otthona lehet egy embernek, ahova visszatérhet. Csak kettőt szeretnék most megemlíteni, mert ezekkel kerülünk a legtöbbször kapcsolatba: elsősorban a család, mint otthon, és egy szellemi, lelki haza.
Családunk képezi minden energia erőforrásunk alapját. Mindenkinek meg van a családban a maga helye és szerepe. „Elemeink” szüleinktől, testvéreinktől, rokonainktól „töltődnek fel”. Ha megtagadjuk ezt az energetikai telítődést, eltávolodunk a családtól vagy annak bizonyos tagjaitól, vagy elveszítünk családunk energetikai rendszeréhez tartozó „feltöltő” tagokat, megtagadjuk, vagy nem adunk rá lehetőséget, hogy ez a bonyolult energetikai feltöltő rendszer elvégezze feladatát. Ellenállásnak leszünk tanúi, ami jelentős életenergiát köt le bennünk. Ezért, a „családhoz való hazatérés”, annyit jelent, hogy minden egyes családtagomnak megadom az őt megillető díszhelyet a lelkemben. Így a családom tagjai iránti szeretetem, amit az ellenállás a mélybe nyomott, felszínre kerül, és lehetőségem lesz tudatosan megélni azt és táplálkozni belőle. A családhoz hazatérni annyit tesz, hogy apám, anyám, testvéreim, nagyszüleim, rokonaim iránti szeretet tér haza bennem, kiérdemelt helyét megkapja ez a szeret a lelkemben, és élek vele, még akkor is, ha talán soha sem lesz már alkalmunk egy „fizikai” együttlétre.
Egy szellemi hazánk is van nekünk, ahova mindannyian visszatérünk majd egy napon. Nem tudjuk mikor. Az mindenkinek a hazája. Sokszor eszeveszetten keressük a hozzávezető utat, agyon meditáljuk magunkat, hajszoljuk az „egységélményt”, csüngünk ilyen-olyan hamis tanítók szavain, azt remélve, hogy mindez jó „útlevél” haza. Sokan elkallódtak ilyen járatlan utakon vagy teljesen kiégtek a sehova nem vezető mások ösvényein.
Hazatérni a belső központodba, belső egyensúlyodba, szimbolikusan a „szívedhez”, nem lehet az elme útján. Ha az eszedre hallgatsz, az tényleg elvisz messze, távol. A szív útja pedig a csend. Arra menj, amerre legnagyobb a csend. Légzésed fogja megnyitni az utat. Ha otthont teremtettél magadban a szívedben lakozó szeretetnek, te is hazatértél.
„Ne légy buddhista! Légy Buddha!” – annyit tesz: légy te önmagad a mester a belső otthonod felé, és meglátod, hogy amit a belső mester benned legelőször fog éreztetni, az nem az, hogy erre menj, arra menj, ezt kövesd, vagy azt kövesd, hanem, hogy „Megérkeztél! Otthon vagy.”
S ha elfáradtál, nyugtalan vagy, félsz, eltávolodtál vagy elvesztél, csak végy egy mély levegőt és térj haza, mert nagyon jó az, hogy akárhol is vagyunk ebben a világban, otthon vagyunk. Valaki mindig hazavár – egy meleg étellel, egy jó erős öleléssel, frissen vasalt ágyneművel, éltető, megnyugtató szeretettel.
Birtalan Katalin
