Nem mindenki nyitott és beszédes a saját múltjával kapcsolatban, ezért ha valakin a téma elől való elzárkózás jeleit tapasztaljuk, inkább ne erőltessük a dolgot, mert bizonyára alapos oka van arra, amiért nem szívesen mesél a gyerekkoráról.

Igen, sajnos nem mindenkinek adatik meg a felhőtlen és boldog gyerekkor, nagyon sok ember kénytelen olyan közegben felnőni, amelytől semmilyen érzelmi támaszt nem kap. Sőt adott esetben akár komolyabb családon belüli probléma is húzódhat a háttérben, amelynek fájó emlékei miatt érthető módon nem akar beszélni a gyerekkoráról.

A szakemberek szerint a múltunk levetkőzésének egyik legjobb módja, ha kibeszéljük magunkból a történteket, viszont ez a megnyilatkozás nem mindenkinek megy könnyen. Nagyon vigyázni kell és nagyon tapintatosan kell kívülállóként közelítenünk a témához, mert akár komoly sebeket is feltéphetünk, ha folyton azzal nyaggatjuk az illetőt, hogy beszéljen a gyerekkoráról.

A Psychology Today írt is 2016-ban egy kiváló cikket a téma fontosságával kapcsolatban, amely úgy a kívülállók, mint az érintettek számára fontos támpontokat adhat a probléma feldolgozásával kapcsolatban:

„A fájó gyerekkori emlékeket általában olyan rendellenességekkel hozzák összefüggésbe, mint az alacsonyabb rendűség érzete, önbizalomhiány, szorongás, túlzott szégyenérzet. A múltbéli sérelmek viszont felettébb furcsa módon hathatnak vissza a felnőtt énre, amelyek veszélyhelyzet észlelése esetén csak még jobban felerősödnek.”

A legtöbben csak úgy szabadulhatnak a múltjuk rabságából, ha egyszer elegendő erőt gyűjtenek és szembenéznek az átélt traumákkal. De az sem baj, ha az első lépés megtételéhez szakértői segítségre van szükségünk, hiszen egy jól képzett terapeuta, vagy szakpszichológus segítségével szinte észrevétlenül feldolgozhatjuk a fájó gyerekkori emlékfoszlányokat.

Ha kívülállóként egy ilyen helyzettel találod szembe magad, hogy az illető semmiképpen sem akar mesélni a gyerekkoráról, akkor a legtöbb, amit tehetsz, ha nem erőlteted, nem kérdezgeted és nem faggatod, mert akarva-akaratlanul is olyan sebeket téphetsz fel, amelyek sokkal többet jelentenek neki, mint puszta rossz emlékek. Akármennyire is hajtson a kíváncsiság, először a bizalmat kell kiépítened kettőtök között, hogy az illető merjen nyitni feléd a kényes témákkal kapcsolatban is.

És ha úgy éreznéd, hogy fogytán a türelmed, akkor képzeld magad egy kicsit az ő helyzetébe. Vajon képes lennél ilyen sok nehézséget cipelni, mint ő…?

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.