A Kentucky államból származó, de jelenleg a floridai Miamiban élő 25 éves Joana Sosa rajong a divatért, ugyanakkor szeret visszafogottan és méltósággal öltözködni. Már tinédzserként is vallásos volt, később pedig megtalálta a helyét olyan fiatal keresztény nők közösségében, akik úgy döntenek, nem mutogatják a testüket.
„A társadalom nagy szerepet játszott abban, hogy úgy érezzük, szeretni kell a testünket, ami valahogy azt jelenti, hogy mutogassuk a testünket, de én nem akarom ezt tenni. Szeretem a testemet, ezért azt akarom, hogy el legyen takarva, elrejtve annak a szeme elől, aki nem tiszta szándékból akar szeretni engem” – magyarázta Sosa.
„Rengeteg lányt látok, akik nagyon sokat mutató ruhákat viselnek, de végső soron nem vagyok olyan, aki ítélkezik vagy ujjal mutogat. Én is voltam ilyen a múltban, és csak imádkozni tudok, hogy az Úr munkálkodjon bennük, és az Ő szeretete növekedjen a szívükben és az életükben” – tette hozzá.
Joana sok hosszú szoknyát és ruhát visel, általában hosszú ujjú és magas nyakú darabokat. „Én a magam részéről úgy tekintek a szerénységre, mint arra, hogy eltakarjam a testemet, és hagyjam, hogy az Úr dicsőítse magát rajtam keresztül. Azt akarom, hogy az Ő szeretete hangosabban beszéljen, mint a ruhám. Őszintén hiszem, hogy a stílus és a ruhaválasztás mindig tükröz valamit az értékeinkből és abból, hogy mit vallunk egyénként” – mondta.
A fiatal nő az Instagramon is összeállított egy montázst a kedvenc ruhadarabjairól, abban a reményben, hogy másokat is inspirálhat, és a rövid videó montázs gyorsan el is terjedt a közösségi oldalon.
Joana azt mondja, bár korábban is folyamatosan járt templomba, az igazi változás 17 éves korában következett be, amikor lemondott a hiúságáról, és elkezdett szerényen és visszafogottan öltözködni. „Miután megváltoztattam a külső megjelenésemet, elkezdtem észrevenni, hogyan kezdett el bennem munkálkodni az Úr” – mondta.
Fiatal lányként nem sok pénze volt, ezért általában használt ruhákat vásárolt, és barátokkal cserélt ruhákat, és ezt az elvet még ma is követi, továbbra is gyakran vásárol turkálókból, és időnként bérel is ruhákat, hogy a ruhatára változatos legyen.
Azt mondja, általában inkább a hangulata határozza meg az öltözékét, mintsem egy adott alkalom, és szeret különböző színekbe öltözni, amitől magabiztosnak érzi magát. „A ruházat sokak számára annak a kiterjesztése, ami bennük van” – mondta.
Azt is megfigyelte, hogy reagálnak mások a megjelenésére: „Lehet, hogy rendhagyó vagyok, de nem nagyon változott meg, ahogyan a férfiak kezeltek vagy láttak engem” – mondta, hozzátéve, hogy a szülei mindig is magabiztosságra nevelték, és soha nem hagyta, hogy mások véleménye határozza meg az önmagáról alkotott véleményét.
Bár egyelőre egyedülálló, és így is boldog, a jövőben szeretne férjhez menni, és családot alapítani. Mindezt egy olyan férfi oldalán képzeli el, aki hozzá hasonlóan hagyományos elveket vall.
„Olyan házasságot szeretnék, amely követi az Isten által meghatározott hierarchiát” – magyarázta az általa elképzelt család képét. „Lehet, hogy ez a világ számára visszásnak tűnik, de én csak egy békés otthont akarok, ahol mindenki szereti és szolgálja Istent. Hagyományos vagy sem, szerintem ez a legjobb módja az otthonteremtésnek.”
Joana azt is hangsúlyozta, hogy a szerénységnek nem kell feltétlen elnyomásból erednie, ahogy azt egyesek feltételezik, az ő esetében például senki nem kényszerítette rá ezt a stílust, hanem ő maga választotta azt és nagyon elégedett azzal, ahogy öltözködik.
