Ki ne szeretné megérni a 100. születésnapját, hiszen ez a szám annyira különleges és varázslatos. Megérni ezt az életkort azt jelenti, hogy azon ritka emberek táborát erősítjük, akik egy századnyi életbölcsességgel a hátuk mögött vannak már túl életük egy-egy nagyobb megállója mögött.
Ennek az idős néninek azonban még ennél is többet jelent az a bizonyos bűvös százas szám, ugyanis nem sokkal a 100. születésnapja előtt szoríthatta karjaiba a századik dédunokáját.
Amikor egy emberi álom valóra válik
Peg és férje, William már az első találkozásuk után tudták, hogy nagy családra vágynak majd, hogy hosszú ideig legyen, aki a családi vérvonalat tovább viheti.
„Mindig is nagy családot akartam” – magyarázta Peg, aki egyedüli gyerekként annak nehézségeiről is mesélt. Mindig is úgy érezte, hogy egy társsal, testvérrel sokkal könnyebb lenne az élet, hiszen ő első kézből tapasztalhatta meg, hogy milyen magányosan felnőni.
Az évek során aztán Peg 11 gyereket hozott a világra, akik miután rátaláltak a saját életútjukra és megházasodtak, összesen 56 unokával gyarapították a család boldogságát. Így aztán innen már egyértelműen látszott, hogy a család a dédunokák számában sem fog szűkölködni, s nem rég jött világra Peg családjában a 100. dédunoka.
Peg hatalmas örömmel fogadta a hírt és „rendkívül szerencsésnek érezte magát”, hogy ennyi idősen még a karjaiban tarthatta a kicsit.

Trükkös időzítés
A 100. dédunoka világra hozása Christine Stokes Balsternek köszönhető, aki egy másik állapotos unokatestvérével egyetemben ugyanarra a dátumra voltak kiírva, hogy világra hozhassák a gyerekeiket, de az unokatestvér esetében a pici hamarabb érkezett a vártnál. Így a 9 hónap alatt igazán izgalmas volt követni, hogy vajon melyik gyerek lesz Peg 100 dédunokája.
„Igazi verseny volt, hogy ki szülheti meg a 100. dédunokát. Az unokatestvérem Colleen és én nagyjából ugyanarra az időpontra vártuk a kicsiket, de az övé kilencvenkilencedikként hamarabb jött a világra, de szerencsére egészéges és gyönyörű kisbaba. Jelenleg hihetetlen hálával vagyunk mindazért, hogy a gyerekeinkkel mi is népesíthetjük ezt a hatalmas családot.”
A szerencsés századik
A pici világra jötte után a család azonnal Peghez sietett.
„Azonnal a nagyihoz siettünk, hogy bemutathassuk neki Kollert. Nagyon örült, persze alig találta a szavakat, de annyira boldognak tűnt.”
A különleges név
A család többi tagja is óriási dolognak fogta fel a 100. pici érkezését, ezért kétség sem fért ahhoz, hogy valamilyen méltó névvel nevezik el a babát.
„Olyan nevet szerettünk volna, amely az egész család számára üzenettel bír. Így esett a választásunk dédapánk nevére, s így lett a pici William Koller.”

A sors iróniája
A nagy család sikersztorija, a dédszülők eredeti terve szerint azonban nem feltétlen volt így megírva. Peg még nagyon a fiatal évei elején sokáig úgy érezte, hogy apácaként fogja leélni az életét, hiszen nem igazán érezte, hogy bárkivel is képes lenne a gyerekvállalásra. Azonban a férjével való találkozás mindent felülírt és a hölgy óriási szerelembe esett – a többi meg már történelem.
A hosszú élet titka
Peg véleménye szerint, talán a hosszú életének titka nem más, mint az olyannyira várt közös családi események, amelyek időről időre izgalomba tartják a család minden tagját, hiszen ilyenkor nyílik lehetőségük igazán együtt lenni és minőségi időt szentelni egymásra.
A 100 évet megért Peg mindent a családjának köszönhet, akik mindig óriási szeretettel és tisztelettel fordulnak anyjukhoz, nagyijukhoz és dédnagyanyjukhoz.
„Számára a család és a szeretet jelenti a mindent” – magyarázta az egyik leánya. „Mindig velünk van, függetlenül attól, hogy hogyan érzi magát, vagy épp hány éves. Sosem hagyott ki egyetlen ballagást sem, egyetlen keresztelőt vagy esküvőt sem, sőt még a szülinapokon is mindig ott van történjen bármi.”


