Akár fogyás céljából sportolsz intenzíven, akár mert jól érzed magad tőle a tested teljesen megváltozik tőle. Kivörösödött arc, izzadt test, levegő után kapkodás, stb.
Azonban sokan nem tudják, hogy valójában mi is zajlik a testünkben.
Izmok
Az izmok működéséhez elengedhetetlen a cukor vagy glükóz. A glikogén formájában tárolt cukor az izomműködés egyik alappillére. A másik nagyon fontos anyag az adenozin trifoszfát vagy ATP, ami ugyancsak energiát szolgáltat. Amennyiben az izmok nem jutnak elegendő oxigénhez tejsav keletkezik, a sportolás után kb. 30-60 perccel és a jól megszokott izomlázért felelnek.
Tüdő
A szervezetnek tizenötször több oxigénre van szüksége sportolás közben, mint normálisan, ezért kezdünk el gyorsabban és erősebben lélegezni. A légzésszám egészen addig fog emelkedni, míg a tüdő körüli izomszövet nem tud tovább tágulni. Ez a maximális oxigén kapacitás. Minél nagyobb, annál fittebb az illető.
Rekeszizom
A diafragma is, mint minden más izom, aktívan részt vesz a sportolásban. Több elmélet is született, hogy miért is jelentkezik szúró érzés, mikor intenzíven mozgunk. Van, aki az idegszálak görcsével magyarázza, mások a kötőszalagokat okolják, megint mások a rossz testtartást. A lényeg, hogy mély levegővétellel meg lehet szabadulni tőle.
Szív
Mozgás során a szív növeli az összehúzódások számát, hogy hatékonyan juttathasson mindenhova vért. Idővel ez lehetővé teszi a hosszabb és erőteljesebb sportolást. Ez azonban azt is jelenti, hogy az aktív sportolók pulzusszáma alacsonyabb nyugalomban, mint a nem sportolóké.
Gyomor és belek
Mivel mozgás közben az izmoknak, főképp a vázizmoknak van szüksége vérre, ezért az emésztőrendszer a szokottnál kevesebbet kap. Vagyis a teljes emésztési folyamat lelassul.
Agy
A fokozott vérkeringés az agyra is hatással van. Ugyanis a mozgással egyidejűleg az agy is aktívabban kezd működni, folyamatos készenléti állapotba kerül. A rendszeres sportolóknál az agy hozzá van szokva ehhez a vérmennyiséghez, és így képes bizonyos funkciókat kikapcsolni illetve akár védelmet nyújtani olyan betegségek ellen, mint az Alzheimer vagy a Parkinson kór.
Vesék
Mozgás közben a vesék annak függvényében működnek, hogy mennyit izzadunk. Ugyanis a fokozott izzadás amúgy is kiválasztja a vizet, ami csökkent veseműködést eredményez. Azonban mozgás után fokozottabbá válik a fehérje kiválasztás a veséken át. A vesék hormonális része is aktiválódik, hiszen a kortizon elengedhetetlen az energiák mozgósításához.
Bőr
A szervezet mozgás közben, mint egy gép, hőt termel, amit valamilyen formában el kell távolítani. Ennek érdekében a bőr hajszálerei kitágulnak és maximális kapacitással hőt adnak le, meggátolva ez által a túlmelegedést.
Arc
Az arc kapillárisai vagy hajszálerei kitágulnak, ezáltal okozva a kipirulást, ami egy sport tevékenység után jelentkezik.
Ízületek
A testmozgás hatszorosan is megterhelheti az ízületeket, mint a normál testsúly. Ezért javasolják, hogy az aktív sportolók olyan sportot is iktassanak be a mindennapi tevékenységbe, ami tehermentesíti az ízületeket, mint az úszás.
