„A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.”

Így vélekedett Makovecz Imre a magyar építészetről 1985-ben. Kossuth –díjas építész, a magyar organikus építészet egyik legnagyobb képviselője volt. Az ő nevéhez fűződik a Magyar Művészeti Akadémia megalapítása.

A hagyományos építészettől eltérő, teljesen egyéni stílusával vált ismertté Makovecz Imre.

Első figyelemre méltó munkája a paksi templom, mely tűhegyes, égbenyúló tornyával feledhetetlen élményt nyújt a látogatók számára.

Továbbá látványosan egyedi alkotása a siófoki evangélikus templom.

Érdemesnek találom megemlíteni a makói Hagymaházat, mely szintén az ő keze munkáját dicséri.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Stephaneumát szintén Makovecz Imre tervezte.

E csodálatos épületek mellett mégis a fő munkájának a sevillai világkiállítás magyar pavilonját tekintik.

Munkái során legtöbbször a fát használja, mint alapanyagot. Azonban nem, mint díszítőelem, hanem szerkezetként.

Bevallása szerint az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, a teteje pedig az égből ereszkedett volna alá. Építészetét azért nevezik organikusnak, mert szándéka, hogy az épület egylényegűvé váljon a környezetével, szervesen illeszkedjen a tájba.

Aki egyszer látott Makovecz Imre által tervezett épületet soha nem fogja elfelejteni.

Íme, pár csodaszép tervezése:

Az egri sportuszoda

Százhalombattai templom

Sepsiszentgyörgyi ravatalozóház

Csíkszeredai templom

Csíksomlyói Hármasoltár

Törökvágási református templom

Alsólendvai színház

Bagolyház

És búcsúzóul egyik legszebb és legterjedelmesebb munkája a Hagymatikum

„Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” – Makovecz Imre