A felvágottaktól az alkoholtartalmú italokon át bizonyos étrend-kiegészítőkig öt olyan termékkategóriára hívta fel a figyelmet Juan Felipe Córdoba onkológus, amelyeket saját bevallása szerint elkerül. A szakember egy TikTok-videóban beszélt azokról a fogyasztási szokásokról, amelyek hosszú távon növelhetik egyes daganatos betegségek kockázatát. Figyelmeztetései között jól bizonyított összefüggések és olyan lehetséges veszélyek is szerepelnek, amelyekről még nem áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték.
A rák kialakulását számos tényező befolyásolhatja, köztük az életkor, az örökletes hajlam, a környezeti hatások és az életmód. Bár egyetlen élelmiszerről sem lehet kijelenteni, hogy elfogyasztása önmagában biztosan daganatos betegséget okoz, bizonyos szokások tartósan növelhetik a kockázatot.
Juan Felipe Córdoba onkológus és egészségügyi tartalomkészítő öt olyan terméktípust nevezett meg, amelyet elmondása szerint személyesen kerül. A videójáról a spanyol AS című lap is beszámolt.
A felsorolásban nemcsak élelmiszerek szerepelnek: a dohánytermékek és az e-cigaretták is helyet kaptak rajta. Az öt kategória rákkockázatára vonatkozó bizonyítékok erőssége jelentősen eltér egymástól.
1. Ultrafeldolgozott élelmiszerek és ipari édességek
Az onkológus elsőként az ultrafeldolgozott termékeket, különösen az ipari péksüteményeket, a csomagolt édességeket és a kész süteményeket említette.
„Ezek szoros összefüggésben állnak az elhízás kialakulásával, az elhízás pedig különböző rákfajtákkal társul” – magyarázta.
A gyakran sok cukrot, zsírt és kalóriát tartalmazó késztermékek rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz. A túlsúly és az elhízás pedig több daganattípus fokozott kockázatával áll kapcsolatban.
A World Cancer Research Fund szerint az elhízás legalább 13 daganattípussal hozható összefüggésbe. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a rák közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot még vizsgálják.
Nem minden feldolgozott élelmiszer egyformán kedvezőtlen, és a feldolgozottság ténye önmagában nem tesz rákkeltővé egy terméket. A probléma elsősorban az étrend egészével, a rendszeres fogyasztással és a testsúlyra gyakorolt hatással függ össze.
2. Feldolgozott húsok és felvágottak
A második kategóriában a szalámi, a kolbász, a sonka, a virsli és más feldolgozott húsáruk szerepelnek.
„Ezt a fajta élelmiszert az 1. csoportba sorolták a rákkeltő anyagok között. Összefüggésbe hozhatók a vastagbélrák kialakulásával” – figyelmeztetett Córdoba.
A feldolgozott húsokat az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) valóban az emberre bizonyítottan rákkeltő, 1. csoportba sorolja. A legerősebb bizonyíték a vastag- és végbélrákkal való kapcsolatra vonatkozik.
A WHO által ismertetett kutatási eredmények szerint napi 50 gramm feldolgozott hús rendszeres fogyasztása körülbelül 18 százalékkal magasabb relatív vastag- és végbélrákkockázattal jár. Ez nem azt jelenti, hogy az elfogyasztó személynek 18 százalék esélye lesz rákos megbetegedésre, hanem azt, hogy a kockázata ennyivel magasabb lehet az összehasonlított csoportéhoz képest.
Az 1. csoportos besorolás sem azt jelenti, hogy a felvágottak ugyanolyan mértékben veszélyesek, mint a cigaretta. A kategória a rákkeltő hatásra vonatkozó bizonyítékok erősségét jelzi, nem a kockázat nagyságát.
A Filantropikum korábban egy másik onkológus tanácsairól is beszámolt, aki a feldolgozott húsok összetevőire hívta fel a figyelmet.
3. Cigaretta, dohánytermékek és e-cigaretta
A harmadik csoportban a hagyományos cigaretta, a dohány és az elektromos cigaretta szerepel.
„Bebizonyosodott a kapcsolat a dohányzás és számos rákfajta, például a tüdőrák kialakulása között” – mondta az orvos.
A dohányzás rákkeltő hatása tudományosan egyértelműen bizonyított. Nemcsak a tüdőrák, hanem többek között a szájüregi, a gége-, a nyelőcső- és a húgyhólyagrák kockázatát is növeli.
Az e-cigaretták megítélése árnyaltabb. A belélegzett aeroszol tartalmazhat nikotint, nehézfémeket és más egészségkárosító vegyületeket, köztük ismert rákkeltő anyagokat is.
A WHO szerint az e-cigaretta nem tekinthető ártalmatlannak, a hosszú távú daganatos kockázat mértékének meghatározásához viszont további kutatások szükségesek.
Ezért nem helyes a hagyományos dohányzás és az e-cigaretta rákkockázatát automatikusan azonosnak tekinteni.
4. Nagy dózisú szójaizoflavon-kiegészítők
A lista negyedik eleme könnyen félreértésekhez vezethet. Córdoba nem a hagyományos szójaételeket, hanem a koncentrált szójaizoflavonokat tartalmazó étrend-kiegészítőket emelte ki.
„Nem a szójatejről, a tofúról vagy az edamaméről beszélek. Hanem a szójatartalmú étrend-kiegészítőkre gondolok, amelyek nagy mennyiségű izoflavont tartalmaznak – ezek olyan növényi ösztrogének, amelyek összefüggésbe hozhatók a mellrák kialakulásával” – magyarázta az onkológus.
Az izoflavonok növényi eredetű vegyületek, amelyek bizonyos körülmények között az ösztrogén hormonhoz hasonló, de annál gyengébb biológiai hatást fejthetnek ki.
Fontos különbség, hogy a szójaételekről nem bizonyították, hogy növelnék a mellrák kockázatát. A Mayo Clinic és az American Cancer Society szerint a tofu, az edamame és a szójatej a kiegyensúlyozott étrend része lehet, és több kutatás inkább semleges vagy kedvező összefüggéseket talált.
A nagy dózisú, koncentrált izoflavon-kiegészítők hosszú távú biztonságosságáról kevesebb az egyértelmű adat, különösen azoknál, akiknek korábban hormonérzékeny emlődaganatuk volt.
Ez nem jelenti azt, hogy a szójaizoflavon-kapszulák bizonyítottan mellrákot okoznak. A jelenlegi ajánlások elsősorban az indokolatlan alkalmazásukkal szemben intenek óvatosságra. Daganatos betegség esetén az ilyen készítmények szedését érdemes a kezelőorvossal egyeztetni.
5. Alkoholos italok
Az ötödik kategória az alkohol, amelynek többféle daganatos betegséggel való kapcsolata jól dokumentált.
„Hozzájárulhat többféle rák kialakulásához, például a szájüreg-, a nyelőcső-, a gége- vagy a májrákhoz” – összegezte Juan Felipe Córdoba.
A felsorolás ennél is hosszabb. A WHO szerint az alkoholfogyasztás legalább hét daganattípus kialakulását okozhatja, köztük a vastag- és végbélrákot, valamint a női emlőrákot is.
Az alkohol lebontásakor acetaldehid keletkezik, amely károsíthatja a DNS-t, és szerepet játszhat a rosszindulatú daganatok kialakulásában.
A rákkockázat szempontjából nincs bizonyítottan biztonságos alkoholfogyasztási mennyiség. Bár a nagyobb mennyiségű és gyakoribb ivás magasabb kockázattal jár, a WHO szerint már az alacsony szintű alkoholfogyasztás is növelheti bizonyos daganatok valószínűségét.
A kockázat nem korlátozódik a tömény szeszes italokra: a sör, a bor és más alkoholtartalmú italok is etanolt tartalmaznak, ezért rákkeltő hatásuk szempontjából nem tekinthetők ártalmatlannak.
