Az államfő és a leköszönő miniszterelnök közötti jogi vita nyilvánosan is éles formát öltött, miután Sulyok Tamás reagált Orbán Viktor döntésére az Európai Unió Bírósága ítéletével kapcsolatban.
A köztársasági elnök hétfőn közzétett bejegyzésében jelezte: „Orbán Viktor miniszterelnök levélben tájékoztatott arról, hogy a magyar kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését.”
A vita középpontjában a 2021-ben elfogadott, gyermekvédelminek nevezett törvény áll, amelyről az uniós bíróság kimondta, hogy több ponton sérti az uniós jogot, különösen azért, mert a szabályozás a megítélés szerint összemossa a homoszexualitást a pedofíliával, és ellentétes az EU alapjogaival.
Sulyok Tamás válaszában a jogbiztonság és az intézményi együttműködés fontosságát hangsúlyozta, kiemelve:
„Az Európai Bíróság ítéletét követően a jogbiztonság elvéből fakadó nemzeti jogalkotási feladat annak a jogszabályi megoldásnak a kidolgozása, ami a gyermekek megfelelő jogvédelmi szintjének megőrzése mellett képes megteremteni az Európai Unió jogának, az Alaptörvény alkotmányos követelményeinek és a vonatkozó nemzetközi jogi előírások érvényesülésének kellő összhangját a méltányos egyensúly biztosításával.”
Az államfő egyértelművé tette azt is, hogy „együttműködési kötelezettség és közös felelősség terheli a hatáskörrel rendelkező alkotmányos szerveket, beleértve az Országgyűlést és a Kormányt is”, és reményét fejezte ki, hogy az új parlamenti erőviszonyok mellett a döntéshozók „a társadalmi elvárások szempontjából is megnyugtató módon tesznek eleget a fentieknek”.
A kormány álláspontját korábban Gulyás Gergely ismertette, amikor közölte: „A gyermekvédelem ügye Magyarországra tartozik, ezzel kapcsolatos döntéseket nekünk kell meghoznunk.”
Orbán Viktor a Sulyoknak írt levelében részletesen kifejtette, hogy a kabinet nem kívánja végrehajtani az ítéletet. A miniszterelnök szerint a döntés politikai jellegű, és súlyos uniós jogi, valamint alkotmányjogi aggályokat vet fel. Levelében úgy fogalmazott: „Magyarország kormánya az Európai Unió Bíróságának döntését nem hajtja végre”.
A kormányfő érvelése szerint az ítélet figyelmen kívül hagyja Magyarország Alaptörvényét, különösen azokat a rendelkezéseket, amelyek a család fogalmát és a gyermekek születési nemük szerinti önazonosságának védelmét rögzítik.
A köztársasági elnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy „teljes a nemzeti konszenzus a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlődéséhez fűződő jogának szigorú jogszabályi védelemben részesítésének szükségességében”, miközben álláspontja szerint az ítélet nyomán olyan jogi megoldásra van szükség, amely egyszerre biztosítja a hazai alkotmányos követelmények és az uniós jog érvényesülését.
Az Európai Unió Bíróságának döntése április közepén született meg, és kimondta: a kifogásolt jogszabály több alapjogot is sért, így az uniós jogrenddel összeegyeztethetetlen.
