Fokozódik a feszültség Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdán újabb szankciókat vezetett be Oroszország nagy olajvállalatai ellen, és azzal vádolta a Kremlt, hogy továbbra sem elkötelezett az ukrajnai háború lezárása mellett. A döntés egybeesett azzal, hogy Oroszország nagyszabású nukleáris hadgyakorlatot tartott, amelyben interkontinentális rakétákat is bevetett – írja a Reuters.
A tervezett Trump-Putyin csúcstalálkozó lemondását az amerikai elnök így indokolta: „Lemondtam a találkozót Putyin elnökkel. Egyszerűen nem tűnt helyesnek.”
A döntés egy nappal azután született, hogy az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette: a Rosneft és a Lukoil, Oroszország két legnagyobb olajcége, szankciós listára került. A cél az, hogy korlátozzák Moszkva háborús gépezetének finanszírozási forrásait.
A Fehér Ház lépése éles fordulatot jelez: az eddigi békülékenyebb hangvétel után Washington keményebb fellépést választott. Míg korábban Trump halogatta az energiaszektort érintő szankciókat, mostanra világossá vált, hogy a háború végét nem lehet diplomáciai ígéretekkel elérni.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szavai világosan tükrözik az új irányt: „Most van itt az ideje, hogy véget vessenek a gyilkolásnak, és azonnali tűzszünetet rendeljenek el.”
A bejelentés után az olajárak azonnal reagáltak: a hordónkénti ár több mint két dollárral emelkedett, újabb gazdasági nyomást gyakorolva a globális piacokra.
Hónapokig Trump ellenállt az amerikai törvényhozók követelésének, hogy szankciókat vezessen be az orosz energiaágazat ellen, bízva abban, hogy Putyin végül enged a nyomásnak. Most azonban elérkezettnek látta az időt a cselekvésre.
Ugyanakkor az elnök egyelőre nem hajlandó Tomahawk rakétákat szállítani Ukrajnának, mondván: az ukrán hadseregnek legalább hat hónapra lenne szüksége a fegyverrendszerek megfelelő használatának elsajátításához.
A NATO-főtitkárral, Mark Rutte-tal folytatott találkozón Trump azt is elmondta, hogy reméli, a jövő heti dél-koreai találkozóján Xi Jinping kínai elnök befolyását felhasználja Putyin visszatartására. Xi és Putyin között az elmúlt években stratégiai szövetség alakult ki, amely most kulcsszerepet játszhat a háború kimenetelében.
A Kreml válaszul újabb erődemonstrációba kezdett.
Oroszország közzétett egy videót, amelyben Valerij Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke számol be Putyinnak a folyamatban lévő nukleáris hadgyakorlatról.
A rakétákat szárazföldről, tengeralattjárókról és repülőgépekről indították, köztük olyan interkontinentális ballisztikus fegyverekkel, amelyek az Egyesült Államok elérésére is képesek.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Tu–22M3 stratégiai bombázók átrepültek a Balti-tenger felett, és több ponton NATO-tagállamok harci gépei is követték őket.
Putyin gyakran emlékezteti a Nyugatot Oroszország nukleáris potenciáljára, amikor a háború sorsa kulcspontjához érkezik. A NATO is tartott nukleáris elrettentési gyakorlatokat ebben a hónapban.
Az Európai Unió szerdán jóváhagyta a 19. szankciócsomagot Oroszország ellen, amely magában foglalja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának tilalmát is – közölte a dán EU-elnökség.
A Wall Street Journal arról számolt be, hogy Washington feloldotta a korlátozásokat az ukrán hadsereg által használt, nyugati eredetű hosszú hatótávolságú rakéták bevetésére, ami lehetővé tenné Oroszországon belüli célpontok támadását. Trump azonban cáfolta ezt a hírt, mondván, nem adott ilyen engedélyt.
Eközben Svédország bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a Gripen vadászgépek Ukrajnába történő exportjáról. Az európai országok ezzel tovább erősítik Kijev légvédelmi képességeit a már három éve és nyolc hónapja tartó háborúban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna jövőre kaphatja meg az első Gripen gépeket, és legalább száz darabot szeretne beszerezni: „A Gripen erős, megbízható és költséghatékony alternatíva az F–35-höz képest” – mondta a svéd Saab gyártó látogatása során.
