Donald Trump korábbi nyilatkozatainak nyomán egy nyugalmazott brit tábornok, aki a NATO egyik magas rangú parancsnoka volt, sötét képet festett a jövőről, amikor úgy fogalmazott, ha Ukrajna kapitulál, annak Európa fogja meginni a levét, Nagy-Britannia pedig csúnya következményekre számíthat, amennyiben nem küld fegyvereket Ukrajnába, és nem segíti a balti államokbeli szövetségeseit.
Sir Richard Shirreff, a NATO volt alapító főparancsnok-helyettese úgy véli, miután letudta Ukrajnát, Vlagyimir Putyin orosz elnök szörnyű pusztítást fog végezni Európában. Baljóslatú értékelésében a tábornok azt is megjegyezte, hogy az USA elnöke „halálos csapást mért” a NATO-ra a szövetséggel kapcsolatos megjegyzései és az ukrajnai háborúval kapcsolatos intézkedései nyomán. Trump ugyanis teljesen átírta a szabályokat azzal, hogy megtiltotta a hírszerzési információk megosztását, és felfüggesztette az Egyesült Államokból érkező katonai segélyek folyósítását.
Shirreff kifejtette, ha az USA kilépne a NATO-ból, a fennmaradó országok, amelyeknek Nagy-Britannia is tagja, hirtelen amerikai támogatás nélkül maradnának. Amerika eddig a szövetség költségvetésének mindegy 22 %-át finanszírozta, most azonban alig kevesebb mint 16%-ot fizet. Ezzel párhuzamosan pedig az Egyesült Államok inkább a saját védelmére költ – annyi pénzt fektet a katonaságára, mint a világ többi része együttvéve, és ez a bolygó egyik, ha nem a legerősebb nemzetévé teszi őt – vázolta fel a nyugalmazott NATO-főnök.
Putyin „soha nem fog lemondani arról a céljáról sem, hogy egész Ukrajnát elfoglalja” – nyilatkozta a tábornok a The Sunnak, az orosz elnök korábbi, 2021-es esszéjére alapozva. Abban ugyanis Putyin kihangsúlyozta, Ukrajna és Oroszország „egy nép”, és megkérdőjelezte Ukrajna, mint különálló állam történelmét is. Sir Shirreff azt is hozzátette, hogy Donald Trump békemegállapodási terve, amelyet megfontolt eszközökkel kényszerítene ki Ukrajnából, nem vezet máshová, minthogy megerősítse Putyint az újrafegyverkezésben és az újjáépítésben.
Amennyiben sikerül elfoglalnia Ukrajnát, Putyin a Kreml hatásköre alá vonná Grúziát, Moldova Köztársaságot és Romániát, mielőtt a Baltikum felé fordítaná a tekintetét – figyelmeztetett a tábornok, aki szerint ez közvetlen háborúhoz fog vezetni az európai országok és Oroszország között.
Shirreff azt is tudni véli, hogy a támadás az eddigi orosz harci stratégiát követi majd, és az ukrajnai Mariupolban vézgett pusztítást emeli ki: „úgy néz ki, hogy gyermekek elhurcolása, nők megerőszakolása és civilek lemészárlása – ez történik, amikor Oroszország támad. Először jönnek a rakéták, aztán a csapatok” – részletezte a tábornok.
Ben Hodges, az amerikai hadsereg volt európai parancsnoka hozzátette, hogy egy esetleges NATO elleni háborúban Oroszország a létfontosságú közlekedési infrastruktúrát fogja megsemmisíteni, ami azt jelenti, hogy elsősorban a „repülőterek és tengeri kikötők” lehetnek a támadások fő célpontjai. Egyúttal felszólította az európai országokat, hogy erősítsék meg a védelmüket.
Sir Richard azt is kihangsúlyozta, Európának folytatnia kell Ukrajna felfegyverzését, majd hozzátette, a NATO-ban maradó országoknak meg kellene fontolniuk a katonák besorozását. „Ha Európa megtörik, és ha Európa nem lép fel, akkor nagyon félek a jövőnkért” – figyelmeztetett a tábornok.
Donald Trump forradalmi nyilatkozatait követően, zúgni kezdett a világ, akár egy méhkas. A lengyel kormány például egy olyan terven dolgozik, amely az európai biztonsági helyzet változására reagálva minden felnőtt férfi számára nagyszabású katonai kiképzést készít elő. Donald Tusk miniszterelnök szerint 500 ezer katonából álló hadseregre van szükség, amelybe a tartalékosok is beletartoznának.
Szombaton Ben Wallace volt brit védelmi miniszter pedig arról beszélt a BBC rádióban, hogy nem lenne „a világ vége”, ha az Egyesült Államok kivonulna a NATO-ból. Ez ugyan „borzalmas lenne”, de hozzátette: „Európában megvan az akarat és a pénz, ha úgy döntünk, hogy meg tudjuk oldani a saját biztonságunkat és védelmünket” – nyilatkozta a tisztviselő.
A békemegállapodást célzó diplomáciai erőfeszítések a tervek szerint a héten tovább folytatódnak, az USA és Ukrajna között Szaúd-Arábiában esedékes tárgyalásokkal, bár Trump pénteken megjegyezte, Kijevvel sokkal nehezebb tárgyalni, mint Moszkvával. Az USA elnöke egyértelművé tette, szeretné, ha a háború „véget érne”, mielőtt biztonsági garanciákat vállalna. Korábban pedig „erősen fontolgatta”, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, amíg nem születik végleges béke, mivel Moszkva „teljesen szétveri” Ukrajnát.
