Melyik kislány ne szerette volna gyerekkorában a boldogan végződő szerelmes tündérmeséket? Viszont felnőttként visszagondolva rájövünk, hogy az élet cseppet sem olyan mint amilyennek gyerekkorunkban elképzeltük, és nem minden végződik a „boldogan éltek míg meg nem haltak” verzióval.
A romantikus szerelmi történetek, ahol minden varázsütésszerűen alakul csak a filmvásznak szüleménye. A való életben számtalan nehezítő tényező gátolja a kapcsolatok fejlődését.
Most lerántjuk a leplet az 5 legtipikusabb szerelmi történetről, ami csakis kizárólag a filmvásznon működik, a való életben (sajnálatos módon) nem:
1-es számú hazugság: „Az egyetlen…”
Nos az kétségtelen, hogy mindenkinek csak egyetlen lelki társa létezik, de egy ekkora népességű bolygón mégis mennyi az esélye annak, hogy egyből rátalálunk az illetőre? Nem is szabad így gondolkodnunk, hogy addig kutatunk, amíg meg nem leljük azt a valakit, mert az idő véges, és egy szép napon majd azon kapod magad, hogy addig válogattál, hogy már elszaladt veled az idő. Ha találsz egy olyas valakit, akivel jól kijöttök és boldog vagy mellette, akkor érdemes kitartanod mellette, mert az igaz szerelemet jórészt a kompatibilitás határozza meg.
2-es számú hazugság: „Az őszinteség elhódítja a kiszemelt hölgyet/urat”
Nem arról van szó, hogy az őszinteséget mellőzni kell, nem dehogyis. Csupán gondoljunk bele, hogy még az udvarlás elején, ha mindent kimondunk, ami a szívünket nyomja, az nagyon negatívan is elsülhet. Vegyük csak például azt, ha a férfi 1 hét után már ékszerrel és rózsával elhalmozva azt mondja „Szeretlek”. Kissé ijesztő és taszító, nemde? Ilyen csak a filmekben sülhet el jól.
3-as számú hazugság: „A kezdeti szikra már jelent valamit…”
Igen, jelent, méghozzá azt, hogy két ember találkozott. Legyünk realisták a kezdeti szikra még semmit sem jelent, idő kell ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy milyen ember is a másik. A kezdeti szikra csupán vonzalmat jelenthet maximum, nem jelenti azt, hogy egy életre szóló kapcsolat lesz belőle.
4-es számú hazugság: „Csupán pár napja/hete/hónapja ismerem, de érzem, hogy egymásnak vagyunk teremtve.”
Nem hiszem, hogy ezt különösképpen meg kellene magyarázni. Mi emberek mind egyéniségek vagyunk, komplex élőlények, néha még mi magunk sem vagyunk tisztában azzal, hogy mit miért teszünk… nem hogy egy másik személy, aki alig pár napja, hete, vagy esetleg éve ismer. Lassan lépésenként tudjuk csak felfedezni egymást, és ez a kulcsa a szerelemnek, hogy mindig valami újat vagyunk képesek meglátni a másikban.
5-ös számú hazugság: „Az élet csodálatos lesz mindaddig, amíg együtt vagyunk…”
A másik személy legfeljebb talán szebbé teheti az életünket, ami jó dolog. Viszont azt senkinek sem kell bemutatni, hogy az élet bizony tartogat néhány kellemetlen, nehéz, szomorú pillanatot, amit még a hőn szeretett partnerünk jelenléte sem lesz képes kárpótolni. Viszont ha valóban szereti két ember egymást, akkor nem létezik az a probléma, amelyet ketten együtt ne lennének képesek átvészelni.
És ez az igazi szerelem, a többi már csak tündérmese…
