Nagyon könnyű a múltba és valaki másnak a jelenébe ragadni, de milyen gyakran élsz te igazán a jelenben? Persze, fizikailag minden egyes múló pillanatot megélsz, de ugyanezt nem lehet elmondani a tudatos énedről. A megbánás és múltbeli hibáink emlékeztetőként csomagolják be magukat, hogy eszünkbe juttassák döntéseinket, a jövendőbeli lehetőségeink pedig elbizonytalanítanak, és csak szorongást hagynak maguk után nekünk ajándékba.
A hindu filozófiában a csendfogadalmat „Mauna”-nak nevezik, és lehet, hogy épp erre van szükséged ahhoz, hogy megnöveld tudatosságodat.
A csendfogadalom segít abban, hogy a múlt és jövő szörnyetegei ne emésszenek fel. Ahelyett, hogy átvezetne a pillanaton, a csendfogadalom segít a „kormány mögé” ülni és tudatosabban vezetni életedet.
Íme négy csodálatos dolog, ami akkor történik, ha legalább egy hétig megfogadod, hogy csendben leszel és tudatos:
1. Érzékelésed és érzékeid felfokozódnak
Mivel nem adsz annyi energiát a fölösleges gondolatoknak és szavaknak, az érzékeid felfokozódnak, így megengedve számodra, hogy sokkal jobban érezz, mint valaha éreztél. Szó szerint megváltozik a realitásérzéked. A színek gazdagabbak, a hangok teljesebbek, kapcsolatod a világgal csak mélyebb lesz.
2. Módosul az önmagadról alkotott képed, aztán eltűnik
Egy csendfogadalom nem engedi meg, hogy felkészülj vagy bármire is reagálj. Azok a körülmények és helyzetek, amelyek felszínre bukkannak, többet nem lesznek szavakkal feldolgozhatók és sem kimagyarázhatók. Csakis úgy fogsz létezni, amilyen a jelen pillanatban vagy. A társadalom teremtette identitásod és kötelezettségeid, mások elvárása irányodban és minden elvárás, amit magaddal szemben teremtettél, eltűnik.
3. A jó és rossz megszűnik létezni
Sokan nehézségekbe ütközünk, amikor a „jó és rossz”-ról alkotott meggyőződéseink elengedéséről van szó. Többnyire azért, mert a jó és rossz fogalmát már gyerekkorunk óta hordozzuk magunka ültetve. Tegyél jót és megdicsérnek. Tegyél rosszat és megbüntetnek.
A valóságban a jó és rossz fogalma nagyon szubjektív. Egy élmény és egy helyzet nem rossz vagy jó, ha objektíven nézzük. Mi ragasztunk rá értelmet, minősítést. Amikor felhagyod társadalmi énedet és csak létezel, az energiáid elkezdenek a körülötted lévő energiákkal és rezgésekkel egybefonódni. A merevség és statikusság helyett, áramlani kezdesz az élet áramlatával egyidőben, és elindulsz bármerre, amerre visz, anélkül, hogy ítélkeznél.
4. Az elméd felhagy szavakat használni a dolgok megmagyarázására
A nyelv egy eszköz arra, hogy az emberek egymással kommunikáljanak. Minden egyes szó arra lett teremtve, hogy egy gondolatot, érzést, érzelmet közvetítsen. A szavak saját korlátaik között tartanak téged. Érezted már úgy, hogy valamit nem tudsz szavakban leírni valakinek? Minden szó, ami eszedbe jutott kevés volt, hiszen a szó nem tudta teljes egészében leírni tapasztalatodat. A csendfogadalom arra kényszeríti elmédet, hogy beszéd helyett gondolkozzon. És amikor már szavaid a gondolkozáshoz is elfogytak, az elméd a tapasztalatokkal és élményekkel kezd megtelni. A gondolataid nagyobbnál nagyobb gondolatokká alakulnak – megmagyarázhatatlan gondolatokká és érzésekké, amelyek megváltoztatják annak a módját, ahogyan a világra nézel.
Az egész folyamatban a legnehezebb az, amikor mindent el kell engedned. Egy csendfogadalom segít eljutnod ide, de meg kell értened, hogy ezt elérd, őszintén, és teljesen el kell a szavakat és gondolkodásmódodat engedd.
Hátrány? Amíg az elengedéssel küszködsz, megengeded az elmédnek, hogy átvegye az irányítást. Az elengedést nem lehet erőltetni, az elengedés olyan valami, amit kell engedni, hogy a maga természetességével megtörténjen.
