2019. november 25-én, mindössze 128 napig tartó házasság után, az akkor 19 éves Mollie Landman Hunker elveszítette a férjét, aki rákban hunyt el. Mollie és Brady házassága ugyan rövid volt, de a kapcsolatuk éveken át tartott, és az egymás iránt érzett szerelmük valódi volt. Kedvese halála után Mollie blogolni kezdett, és a blogján (Widow at 19) osztotta meg érzéseit, gondolatait, ugyanakkor Brady történetét is.

19 évesen özvegyen maradt a fiatal nő: szerelmét 3 év alatt vitte el a rák

A középiskolában ismerkedtek meg, és miközben elvégezték a gimnáziumot, és közösen elkezdték az első egyetemi évüket, a kezdeti barátságból lassan szerelem szövődött, és a kapcsolatuk egyre erősebb lett. Azonban miközben a kapcsolatuk komolyra fordult, Bradynél diagnosztizálták a Ewing-szarkómát, ami a második leggyakoribb csontokból kiinduló, rosszindulatú, elsősorban gyermekkorban kialakuló daganat.

Brady 3 éven át küzdött a rákkal, de közben egyetlen percig sem veszítették el a hitüket, és mindvégig közösen tervezték az életüket. Mollie kitartott a fiú mellett, vele volt a kórházi kezelések alatt, a legnehezebb napokon is, és egy ideig úgy tűnt, Brady állapota jobbra fordul, és sikerült legyőznie a betegséget, de az nem sokkal később újra visszatért, és hihetetlenül gyorsan elterjedt a szervezetében.

A pár a gimnázium utolsó évében kezdett el gondolkodni a házasságon, de azt mondják, ez közel sem volt az a megfontolatlan, hirtelen döntés, aminek a legtöbben gondolnák, sokat gondolkodtak rajta, mi lenne a helyes döntés ebben a helyzetben, és végül arra jutottak, hogy az egyetlen dolog, amit igazán megbánnának, az lenne, ha nem házasodnának össze.

Brady 2019-ben kérte meg Mollie kezét, néhány nappal húsvét előtt, és július 20-án össze is házasodtak. Mollie édesapja lelkész, és ő adta össze a párt. „2019. július 20-án feleségül mentem életem szerelméhez. Aznap reggel izgatottan ébredtem, abban a tudatban, hogy egy életre elkötelezem magamat a szerelmem, Brady Hunker iránt. Nagyon szerettem feleségnek lenni, de még inkább szerettem Brady felesége lenni. Önzetlenül őt helyeztem az első helyre, kerüljön bármibe. A lényem minden porcikájával szerettem őt.” – írta később Mollie a blogján, 2020 áprilisában, 128 nappal Brady halála után.

„Aztán meghalt. November borongós hónapjában, 128 nappal az esküvőnk után, a szemem láttára vette az utolsó lélegzetét. Egy életet ígértünk egymásnak, és csak 128 napot kaptunk. Ez volt életem legjobb 4 hónapja. Lehetett egy közös otthonunk, tanulhattunk együtt, szerethettük egymást. De együtt kellett volna megöregednünk, és látnunk kellett volna felnőni a gyerekeinket. A rák mindezt elvette tőlünk.”

Brady nem sokkal az esküvő után megkapta a legrosszabb hírt, amit csak kaphatott: az orvosok elmondták, hogy már nem maradt más kezelési lehetőség, amit kipróbálhatnának. Ekkorra a rák már Brady agyára is átterjedt, és az orvosok körülbelül egy hónapot jósoltak neki.

Mollie és Brady azonnal abbahagyták az egyetemet, megpróbálták a lehető legjobban kiélvezni a hátralévő időt, utazgattak, amíg csak tehették, és Brady bírta energiával. Az utolsó időben Brady szüleinél laktak, ahol a fiú hospice ellátást kapott, és végül 2019. november 25-én elhunyt.

„A hatalmas veszteség után rájöttem, hogy a látszólag ellentétes érzések gyakran egyszerre is jelen lehetnek. Régebb azt hittem, hogy egy adott időben csak szomorú, vagy csak boldog lehetek, hogy az érzéseimnek egy síkon kell mozogniuk. Most már tudom, hogy az emberi érzések ennél sokkal árnyaltabbak és bonyolultabbak. Ma nagy örömmel és izgalommal gondolok azokra a tervekre, amelyeket Isten tartogat a számomra, de közben erőteljes szívfájdalmat és gyászt is érzek, amikor eszembe jut mindaz, amit elveszítettem, amikor Brady meghalt.” – írta Mollie 2020 augusztusában.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.