Az őskor szó szerint az „írásos dokumentumok előtti” időszakot jelöli – történelem előtti idő -, ami az írott történelem kezdetéig tart (i.e. 4. évezred), ez az ókor kezdete is egyben. Az ókori történelemről kialakított koncepcióink szilárd alapjait elsősorban a Biblia szolgáltatta. Egyes elszigetelt nézőpontok szerint, néhány ókori kultúra történelmét eltorzították, elhanyagolták, vagy éppenséggel kihagyták. Néhány ős – és ókori vonatkozású megmagyarázhatatlan műemlék, ember alkotta csoda és régészeti lelet egyre több archeológust enged arra következtetni, hogy bizony léteztek rég elfeledett, fejlett civilizációk. Mivel az ókorra vonatkozó feljegyzések többsége megsemmisült a nagy könyvtárak pusztulásával, ezen idők létezéséről és történelméről mindössze néhány, igazi rejtély árulkodik.
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
10. Ókori eszközök
Az ókori tudomány sokkal fejlettebb és kifinomultabb volt, mint azt eddig gondoltuk. Az elemektől a csillagtérképekig, egy készlet kütyü került felszínre az ásatások folyamán. A két legfigyelemreméltóbb lelet a Nimród-lencse és a híres antiküthériai szerkezet. A 3000 éves Nimród-lencsét az asszír Nimród király kastélyánál találták a régészek (mai Irak területe). Néhány szakértő szerint a lencse egy, a babilóniaiak által használt távcső része volt, utalva ezzel a magas szintű csillagászati ismereteikre. A híres antiküthériai szerkezet (i.e. 200) pedig a Nap, Hold és a bolygók mozgását volt hivatott követni, amiből az égi eseményeket jósolták meg. Sajnos csak találgatások léteznek ezen szerkezetek létrejöttének és használatának mikéntjére vonatkozólag, és az, hogy miért tűnt el velük együtt a rájuk utaló ókori tudás, újabb kérdések elé állítja az emberiséget.
9. A Ráma-birodalom
A háborúk és számos invázió ellenére India ókori történelmének nagy része mindmáig fennmaradt. Sokáig csak Kr.e. 500-tól datálták, azonban a múlt század felfedezései több száz évvel tolták vissza az indiai civilizáció eredetét. Az Indus-völgyében felfedezték Harappa és Mohenjo Daro városát, amelyek annyira kifinomultan voltak megalkotva, hogy a tudósok szerint már jóval a megépítésük előtt elképzelték és megtervezték őket. A Harappa kultúrát még ma is rejtély övezi. Eredete és hanyatlása leplezetlen, nyelvjárása ismeretlen és írása teljesen megfejthetetlen. A helyszínen társadalmi osztályokra vonatkozó különbségeket nem véltek felfedezni és nincsenek templomok vagy egyházi épületek. Egyetlen kultúra sem (az egyiptomit és mezopotámiait is beleértve) produkált ilyen szintű tervezést és kivitelezést.
8. A Longyou-barlangok
A kínaiak által az „ókori birodalom kilencedik csodájának” tartott és mindmáig felfedezetlen barlangok (szám szerint 24) még mindig megfejthetetlen rejtélyként léteznek. 1992-ben fedezték fel, de semmilyen történelmi utalást vagy bizonyítékot nem találtak arra a kérdésre, hogy hogy termeltek ki közel egy millió köbméter követ a barlangokból. A vésés oly módon történt, hogy a barlangok falain jellegzetes nyomokat hagyott, amelyeket a tudósok szimbolisztikus jelentőségűnek tartanak. A minták hasonlítanak azokra a feltárt kerámiák mintáira, amelyek Kr.e. 500-800-ból származnak. A barlangokban látható kőfaragványok és pillérek ma turistalátványosságok. Egyes szóbeszédek szerint a barlangok közül hétben ezek a minták a Nagy Göncöl hét csillagának megfelelően helyezkednek el.
7. Nan Madol
A mikronéziai Pohnpei szigetétől távol fekszik egy ókori város, melynek neve Nan Madol. A korallzátonyra épült, kizárólag kolosszális – majd 50 tonnás – bazalttömbökből készült várost kanálisok és vízalatti alagutak sokasága hálózza be. Nagyságrendbeli vonatkozásban a Kínai Nagy Falhoz vagy az egyiptomi piramisokhoz hasonlítható, habár ez utóbbiak csak 3 tonnás kövekből épültek. Nincsenek feljegyzések arról, hogy kinek, mikor és miért épült ez a város. A szénizotópos kormeghatározás szerint Kr.e. 200-ra tehető a város építése. A várost alkotó bazaltsziklák eredete ismeretlen, ahogy a módszer is, miként több mint 15 m magas és 5 m vastag falakat építettek belőlük. Az itt feltárt emberi csontok pedig merőben nagyobbak a mai mikronéziaiak csontjainál.
6. A kőkorszaki alagutak
Skóciától Törökországig, újkőkorszak béli települések százai alatt fedeztek fel kiterjedt földalatti alagúthálózatokat, 360 métertől (Ausztria) 700 méter hosszúságúakig (Németország). A tény, hogy ezek az alagutak 12 000 év távlatában fennmaradtak, az építők szakértelméről és az eredeti hálózat puszta méreteiről tesz tanúbizonyságot. Annak ellenére, hogy nem függnek össze, a szakértők szerint az emberek a biztonságos közlekedésre használták ezeket az alagutakat, figyelmen kívül hagyva mindazt a veszélyt, amivel szembesültek. A rendszer teljes egészében pedig raktárhelyiségek és ülések is találhatók.
5. Pumapunku és Tiwanaku
Puma Punku egyike az ókori pre-Inka város, Tiwanaku négy elrendezési struktúrái közül, Dél-Amerikában. A megalítikus romok kora erősen vitatott, mivel feltárásuk után számos rongálásnak voltak kitéve, és ilyenformán a szakértők szerint minden lehetséges módon szennyeződhettek. Viszont arra a megegyezésre jutottak, hogy mindenképp idősebbek a piramisoknál, melyek legalább 15 000 évesek. Még az inkák sem ismerték a történetüket. Az építéshez használt masszív köveken nincsenek vésőnyomok és finom vágások által illeszkednek egymásba. A kövek nagy része olyan precízen van kivágva, hogy a kivitelezők minden bizonnyal kifinomult szakértelemmel rendelkeztek a kőfaragás, tervezés – és geometria terén. A városnak működő öntözőrendszere is volt, valamint vízálló szennyvízvezetékek és hidraulikus szerkezetek. A város lakóiról és módszereiről szóló írásos dokumentumok hiányában az építkezéshez használt technológiák és eljárások enigmák maradtak a szakértők számára.
4. Fém kapcsok/kampók
Pumapunku rejtélyeinek sorát folytatva; itt is, mint Korichanca, Ollantaytambo, Yuroc Rumi és az ókori Egyiptomi településekhez hasonlóan, fém kapcsokat használtak a nagyobb elemek összekapcsolására. Az ehhez kialakított vájatok és lyukak helye még mindig nyilvánvalóan fellelhetőek. Az archeológusok kezdetben úgy hitték, hogy a vas kapcsokat belehelyezték ezekbe a mélyedésekbe, de a további vizsgálatok alapján rájöttek, hogy igazából beleöntötték a fémet a vájolatokba, ami azt jelenti, hogy az építőknek volt hordozható fémkohójuk. Úgy tartják, hogy az ott használt fémeket csak nagyon magas hőfokon lehet megolvasztani, amire az ókoriak (szerintünk) nem lehettek képesek. Vajon mi lehet az oka, hogy ez a magas szintű technológia és a gigantikus épületek kivitelezéséhez szükséges hihetetlen módszerek így elvesztek a múltban? Egy jól kifejlesztett technológia sokáig fennmaradhat, de egy kevésbé fejlett civilizáció elveszítheti ezeket, ha nem integrálja az alapvető eljárásokat.
3. A Baalbek talány
A libanoni Baalbek-ben levő régészeti területen vannak a legjobb állapotban fennmaradt római romok a világon. Az ókori Héliopolisz templomromjai igazán csodálatosak. Ami mégis titokzatossá teszi a helyet, az a rómaiak építette masszív, grandiózus törmelék halom. Ezek a monolitok ugyanis elérhetik az 1200 tonnát és ezek a világ legnagyobb megmunkált kőtáblái. Néhány kutató szerint a hely történelme 9000 évre nyúlik vissza, miután az ásatások közép-bronzkorra (Kr.e. 1900-1600) és kora-bronzkorra (Kr.e. 2900-2300) utaló bizonyítékokat fedtek fel – arról pedig nem is beszélve, hogy milyen módszerrel szállították a helyszínre a bányászat helyéről. Figyelembe véve a terület helyzetét és a manőverezéshez rendelkezésre álló területet, az építészek és mérnökök bevallása szerint ma sem áll rendelkezésre olyan emelő eszköz vagy gépezet, ami ilyen méretű köveket tudna elmozdítani és helyére illeszteni. Egyszerűen fölötte állnak minden őskori vagy modernkori építész képességeinél.
2. A gízai fennsík
Kötetnyi írás mesél az ókori Egyiptom rejtélyeiről. Tudjuk, hogy a Nagy Piramisok megépítése annyira szabatos és értelemmel felfoghatatlan, hogy valószínűleg sosem egy király földi maradványainak tiszteletére emelték. Továbbá, mivel bebizonyosodott, hogy a Szfinx eróziója a terület elsivatagosodása előtti esőzések alatt következett be, legalább 7000-9000 éves, de néhányak szerint még ennél is idősebb. Az egyiptomi civilizáció hirtelen felvirágzása a Kr.e. 3. évezredben azt feltételezi, hogy civilizációjuk egy jóval korábbi, elfeledett civilizáció hagyatéka. A Szfinxen kívül más, dinasztia előtti épületek is (mint Khafre és Menkaure sírkamrái vagy a völgytemplomok) olyan mészkőtömbökből épültek, amelyeket a Szfinx építése alatt bányásztak, és ugyanazon erózió áldozataivá váltak.
1. Gobleki Tepe
Az utolsó jégkorszak végére datálható (12 000 évvel ezelőtt), dél-kelet Törökországban nem rég felfedezett templom-komplexumot a modern idők legjelentősebb régészeti leleteként tartják számon. Még jóval a kerámia, az írás, a kerék és a kohászat megjelenése előtti időkből származik. Felépítése olyan szintű precizitást és összetettséget von maga után, mint amit paleolit civilizációkkal eddig nem hoztak összefüggésbe. Az évszázadokkal Stonehenge előtt épült komplexum 20 kör alakú struktúrából (amiből négyet tártak fel eddig) és olyan választékosan vésett pillérekből áll, melyek egyenként 5 és fél méter magasak és 15 tonnásak. Senki sem tudja biztosan, ki és miért építette, de különös, hogy a korabeli vadász-gyűjtögetők honnan rendelkeztek a falazás és kőművesség ilyen mértékű tapasztalatával, mikor ők voltak az első civilizáció…
Egyed Zsuzsanna
