A zárt szív szindróma egy energiablokkra utal, amely megakadályoz bennünket abban, hogy elérjük, megvalósítsuk álmainkat, amelyekre mindig is vágytunk. Ahhoz, hogy sikerüljön feloldanunk a blokkot, ki kell tárnunk a szívünket, értékelnünk kell az életet, és hálát kell adnunk azért, amink van, mert ha csak azt vesszük számba, amink nincs, frusztrált, ideges, elkeseredett emberekké válunk.
Mindannyian vágyunk valamire az életben. Mindig ott motoszkál az a bizonyos gondolat, álomkép, amit meg szeretnénk valósítani, amit el szeretnénk érni, és akkor mi lennénk a legboldogabb emberek a földön. De mégis telnek a napok, és nem teszünk semmit álmainkért. Nem tudatosul bennünk az, hogy az elménk után a szívünket is ki kell tárnunk, ki kell nyitnunk, hogy sikert érjünk el, hogy megtegyük az első lépést.
A zárt szív szindrómáról Aimee E. Raupp, egészségszakértő beszél részletesebben, aki több nőnek is segített a teherbe esésben, erről könyvet is írt, “Yes, You Can Get Pregnant” címmel.
“Mint a tradicionális kínai orvoslás gyakornoka, látom, hogy az érzelmeknek milyen fontos szerepük van a közérzet alakulásában, befolyásolásában, de a fizikai egészségünkre is rányomja a bélyegét, a mentális állapotunkról nem is beszélve.
Az ősi kínai orvoslás szerint a szívünkben rejtőzik lelkünk hiteles énje. Mikor a szívünk kapuja nyitva áll, akkor képesek vagyunk megszabadulni a lelki terheinktől, és ugyanakkor be tudjuk engedni a pozitív érzelmi tölteteket, és ekkor úgy érezzük, hogy igazán élünk, teli vagyunk életkedvvel, szeretettel, örömmel.
Ha viszont a szívünk zárva van, nem tudjuk élvezni az életet, képtelenek vagyunk meglátni az életben a szép dolgokat, lehetőségeket, amelyek igazán örömmel töltenének el. Emiatt minden téren hanyatlásnak indulhat az életünk, úgy a párkapcsolatunkban, mint a szakmai, vagy családi életünkben. Meg kell szabadulnunk a félelmeinktől, az aggódástól, a rossz, negatív érzésektől, mert ezek megkeményítik a szívünket, és elfelejtjük azt, hogy milyen fontosak, milyen értékesek is vagyunk valójában. A lelkünk bezárkózik, már nem tudja megmutatni igazi énjét.
Honnan tudjuk, hogy zárt szív szindrómában szenvedünk?
A kérdésre egyszerű a válasz: olyan életet élsz, amelyben az álmaidon, a céljaidon dolgozol és amelyek örömet okoznak, vagy olyan életet élsz, ahol mindennapos vendég a félelem, a stressz, a frusztráltság? Ha több a negatív érzés, mint az örömforrás az életünkben, akkor bizony a zárt szív szindrómában szenvedünk. És ez a zártság az élet összes területére negatív hatással van: ezért nem érezzük jól magunkat a munkahelyünkön, ezért nem akar összejönni a baba, ezért betegedünk gyakran le, és a sort még folytathatnánk.
Engedjük meg szívünknek, lelkünknek, hogy kifejezhesse magát, forduljunk a szeretet, a törődés, az együttérzés felé, és lassan minden jobbra fordul.”