Az egészségügyi dolgozók kimerültek, álmatlanságban, depresszióban és szorongásban szenvednek, és mind ezek a tünetek a járvány tombolásával következtek be. Világszerte az egészségügyi dolgozók több mint fele kimerültséggel küzd, amely ha kezelés és megoldás nélkül marad, sokakat arra késztethet a jövőben, hogy a kevésbé stresszes foglalkozásokat választva, felmondjanak vagy a korengedményes nyugdíjat válasszák.
Az egészségügyi dolgozók kimerültsége nagyfokú és „fenntarthatatlan” – állítják a Texasi Egyetem kutatói. A Texasi Egyetem Orvostudományi Központjának professzora, a Lancet EClinicalMedicine folyóiratban március 22-én megjelent levelében globális fellépésre szólított fel.
„Egy nemrégiben Medscape-ben végzett, világszerte csaknem 7500 orvost felölelő felmérése azt mutatta, hogy az általános kimerültség nagyon magas arányt ért el.” – mondta dr. Dharam Kaushik egyetemi professzor a levelében, melyhez csatlakozott Joe R. és Teresa Lozano is ugyanazon egyetemről.
Dr. Kaushik levele átfogó tanulmányra utal a nővérek kiégéséről és traumájáról a járvány idején.
„Globálisan beszélek az egészségügyi dolgozók ezen problémájáról. Meg kell vizsgálnunk a teljes egészségügyi munkaerő piacot és azt, hogy mit tehetünk az egyes közösségekben, és az országokban a növekvő tendenciát mutató kiégés megelőzése érdekében. A halálozások számának növekedése, a poszttraumás stressz, a hosszú munkaidő és az oltás lassú kezdeti bevezetése a különböző országokban életminőségi romboló hatást keltenek.” – mondta Dr. Kaushik.
A texasi orvos szerint ez a női munkaerőt érinti a leginkább.
„A nemek közötti egyenlőtlenség növekszik, egyre több nő dolgozik az egészségügyben, különösen a kritikus gondozásban és a fertőző osztályokon és nagyon magas arányban tapasztalják mindannyian a kiégés szindrómáját.” – mondta Dr. Kaushik.
Ennek hatásaként 2030-ig súlyos egészségügyi szakemberhiány lesz várható. A COVID-19 járvány súlyosbíthatja a hiányt és ugyanakkor befolyásolhatja az egészségügyi ellátás minőségét.
„Utalok egy Lancet cikkre, amely becslései szerint 2030-ig 18 millió egészségügyi dolgozó hiányával kell szembe néznünk, ami 47 milliárd dollárba kerülhet, és ezek az előrejelzések a világjárvány kirobbanása előtt készültek. Képzeljük el akkor, mit tett a járvány. Az egészségügyi dolgozók elvesztése „tarthatatlan” – mondta Dr. Kaushik.
Úgy véli, hogy a politikai döntéshozóknak együtt kell működniük a tudományos közösséggel a kimerülés következményeinek megértése érdekében, és átfogó stratégiát kell kidolgozniuk ennek megelőzésére.
„Le kell vonnunk a jelenlegi járvány tanulságait, hatékony stratégiákkal kell rendelkeznünk a kiégés megelőzésére, és jobban fel kell készülnünk, ami a jövőt illeti.” – mondta Dr. Kaushik.
Bogdana Bursuc, az Elmekutató Intézet klinikai pszichológusa azt tanácsolja az egészségügyi személyzetnek, hogy tanuljanak meg vigyázni magukra, miközben másokkal törődnek.
„Érzelmi szempontból most fontosabb, mint valaha, hogy mindenki felelős legyen saját egészségéért és saját érzelmi erőforrásaiért. Tudjuk, hogy mi az az utasítás, amelyet a repülőgépen legelőször kapunk? – Az, hogy vészhelyzet esetén, először tegyük fel a saját oxigénmaszkunkat, mielőtt valaki másra feltennénk az övét. Az orvosi területen dolgozó emberek túlnyomó többségének valahogy hajlama van a másik támogatására és segítésére, és ez kockázati tényező lehet azon egészségügyi személyzet számára ebben az időszakban, akik elhanyagolják magukat a szolgálatuk teljesítése során.” – jelentette ki a klinikai pszichológus a 360medical.ro videóinterjújában.