A konklávéban részt vevő 133 bíboros ma, május 7-én belépett a Sixtus-kápolnába, ahonnan már csak az új pápa megválasztása után távozhatnak. Hivatalosan is megkezdődött a konklávé, az a titkos pápaválasztási folyamat, amelynek során megszavazásra kerül a katolikus egyház és 1,4 milliárd hívőjének következő vezetője – adta hírül többek között a Reuters, Politico és Corriere della Sera.
Ferenc pápa április 21-i halála óta több kardinális neve is felmerült, akik esélyesnek számítanak az utódlásban. De hogy végül milyen döntés születik a zárt ajtók mögött és ki lesz az új pápa, azt lehetetlen előre megjósolni.
A brit Vincent Nichols bíboros is kihangsúlyozta: „A listám változik, és szerintem az elkövetkező napokban is változni fog. Ez egy folyamat, amely számomra még messze nem ért véget. Lesznek olyan pillanatok, amikor, mintha egy követ dobnának a vízbe, a hullámok szétterjednek, és én ott állok, és gondolkodom: ’ah, igen, ez fontos’” – vélekedett a bíboros, Anglia és Wales legfőbb egyházi vezetője, aki most vesz részt élete első konklávéján. Nichols azt még megjegyezte, hogy a konklávé előtti megbeszélések kulcsfontosságúak voltak számára a véleményalkotásban, de arra a kérdésre, hogy ő személy szerint kit favorizálna, már csak annyit felelt: „van néhány ötletem… (és) azok változnak”.
Ami a lehetséges neveket illeti, közülük egyesek nagy port kavartak a papság körében. Például a listán szereplő olasz Pietro Parolin bíborosé, aki ellen lejárató kampányok indultak, értesült a Politico. Különösen a tradicionalisták „Ferenc klónjának” nevezték őt, felhívva a figyelmet egyrészt a kínai kormánnyal folytatott vitatott üzleteire, másrészt arra, hogy 2019-ben egy 200 millió eurós botrányba keveredett, a Vatikán egyik kulcsfontosságú minisztériumának vezetőjeként. De azok számára, akik félnek Róma csökkenő befolyásától, Parolin jó választás. A bíboros a zsinati reformok ellenállásának szimbólumává vált, amivel elnyerte a Vatikánban közvetlenül a Szent Széknek dolgozó tisztviselők támogatását – írja a Politico.
Nem szabad megfeledkezni azokról a 80 év feletti bíborosokról sem, akik nem szavazhatnak ugyan a konklávén, de még mindig jelentős befolyással bírnak. Illetve azokról az olaszokról sem, akik 47 év szünet után ismét egy honfitársukat szeretnék látni a pápai székben.
„Róma nem ismerheti és nem értheti meg az összes dinamikát, amely a különböző kontinenseken zajlik. Nem akarják, hogy az egyházat a római kúria irányítsa” – nyilatkozta egy névtelen forrás. De ez a tábor széttagolt és rosszul koordinált, kevés erős jelölt van, akik köré felzárkózhatnának – vallották az emberek. Emellett tele van nemrég kinevezett bíborosokkal, akik „viszonylag jelentéktelen” pozíciókból kerültek ide, és könnyen áldozatul eshetnek a „megrögzött egyházi politikusok, például az európai és észak-amerikai bíborosok mesterkélésének” – fejtette ki Miles Pattenden, egyháztörténész és az Oxfordi Egyetem történelem tanszékének oktatója.
Taktika és szavazáspróba
Végül is a lényeg mindig ugyanaz: egy bizonyos személyre szavaznak, nem egy előre megtervezett forgatókönyvre. Az olasz Corriere della Sera lap kiemeli, egyes bíborosok „öt névvel” a fejükben lépnek be a konklávéba, mások „néhány névvel”, míg vannak, akikre az elmúlt napok „bizonyos beavatkozásai” hatottak.
Természetesen ott van a titoktartási kötelezettség, amelyre esküt tettek. De mindenekelőtt széles körben elterjedt az a vélemény, hogy az első két-három szavazás arra szolgál, hogy felmérjék a terepet a legesélyesebb jelöltekkel, és megkezdődjön a számolás. Az első szavazásra szerda este kerül sor, majd csütörtökön négy további szavazás következik: kettő reggel és kettő este.
Senki sem tudja igazán, mi fog történni. A Vatikánban azt suttogják, hogy a legutóbbi konklávén XVI. Benedek, a szavazás eredményét várva, meg volt győződve arról, hogy utódja a milánói érsek, Angelo Scola lesz.
A volt pápa kétségkívül jól informált volt, és úgy tűnik, hogy Scola széles körű konszenzussal indult, körülbelül ötven szavazattal. A probléma csak az volt, hogy az első szavazások után megakadt. Jól indult, de nem haladt előre. Így működik a konklávé: ha két-három szavazás után a jelölt nem halad előre, az azt jelenti, hogy patthelyzet van, és tovább kell lépni valaki másra.
Erről beszéltek a bíborosok egymással, még a szavazás előtt
A konklávé előtt tartott bíborosi találkozók arra szolgáltak, hogy napirendre kerüljenek azok az alapvető témák, amelyekkel az új pápának foglalkoznia kell: evangelizáció, a hit válsága, a konfliktusok és az egyház szolgálati struktúráinak általános átalakítása, amelyek alól Ferenc néha közvetlen fellépéssel, munkatársainak figyelmeztetése nélkül tért ki. A bíborosok ezekről a kérdésekről magánbeszélgetések során, vacsorák alkalmával vagy a szálláshelyeiken tárgyaltak, és ezt fogják tenni a pápa megválasztására szolgáló elzártság ideje alatt is.
Kik a legesélyesebbek?
A szavazási folyamat mindig is bonyolult volt, de most, a korábbi konklávékhoz képest, a helyzet még fragmentáltabb: a választó bíborosok száma még soha nem volt ilyen nagy, és a földrajzi és kulturális különbségek is ugyanolyan fontos szerepet játszanak. A reformista és „bergogliánus” tábor olyan jelöltekre szavazhat, mint a marseille-i Jean-Marc Aveline bíboros vagy a szinódust vezető máltai Mario Grech.
A tradicionalista tábor a magyar Erdő Péterre és a svéd Anders Arboreliusra fekteti a hangsúlyt. És akkor vannak még a mindenki által ismert, a kezdetektől fogva esélyesnek tartott bíborosok, akiknek profilja alkalmas lehet a várt rendteremtésre: Pietro Parolin, Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi pátriárka vagy a filippínó Luis Antonio Tagle.
Ha a Sixtus-kápolna ajtaját lezárták, onnan már semmi nem szivároghat ki: a világ csak a kápolna kéményét figyelheti. Ha fekete füst jelenik meg, az új pápa megválasztása nem járt sikerrel. De már maga a füst is jelzést adhat. Ha csütörtökön vagy pénteken nem jelenik meg a fehér füst – az új pápát hirdető jel, akkor jelentősen nő a meglepetés esélye. Ekkor már felmerülhetnek más nevek is, mint például Matteo Zuppi, Fernando Filoni vagy az amerikai Robert Francis Prevost. A szakértők nem zárják ki a „Wojtyła-effektus” (II. János Pál pápa) lehetőségét sem, azaz egy olyan névre való szavazást, amelyre eddig senki sem gondolt.
