A Szatmár megyei Ákos település református temploma a középkori Magyarország családi alapítású monostorainak legkorábbi példái közé tartozik, eredetileg a Szent Benedek-rendhez tartozott. A korban megtelepedő Ákos nemzetség itt alakította ki birtokközpontját, és a monostort a 12. század második felében alapította.
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
A nemzetség utolsó leszármazottai a 16. században haltak ki, a monostorra ezzel az elszegényedés várt. A 16. század közepén a vidék többi egyházközségéhez hasonlóan Ákos is reformátussá vált. A templom arról nevezetes, hogy a tornyán egy félhold található, ami egyedülálló egész Romániában.
A templom különlegessége, hogy kívül nincs levakolva. Eredetileg négy tornyúra tervezték, a keleti toronypár alapjai most is látszanak a szentély két oldalán. Az ákosi református templomot a magyar romantika egyik legjelentősebb épületének tartják, szép vörös téglafala monumentális hatást ad.
A legenda szerint azért nincs levakolva a templom, mert akárhányszor nekifogtak a munkálatoknak, a habarcs egyszerűen nem tapadt meg a téglákon. A török-tatár hordák támadásai a templomot többször is megviselték, 1642-ben pedig leégett.
A hagyomány szerint, amíg az új tető el nem készült, 1732-ig, az istentiszteleteket a torony alatt tartották. 1747-ben villám csapott a toronyba, majd az 1834-es földrengés is komoly károkat okozott.
A félhold legendája a török támadásokhoz kapcsolódik. A történet szerint az iszlám félholdat azért helyezték a toronyra, mivel az visszatartó erővel bírt. Ugyanis a törökök nem támadtam olyan épületre, amelynek tetején ott volt a félhold. A templomot 1953-ban nyilvánították műemlékké.
