Svédországban egyre jobban terjed az úgynevezett soft girl trend, ami miatt a nők felhagynak a munkával

Bár Svédország a nemek közötti egyenlőség igazi bajnokaként ismert világszerte, egyre több nő hagy fel a munkával az úgynevezett „soft girl” trend következtében. Ez a trend 2010 óta egyre nagyobb teret nyert, de a vélemények megoszlanak ezzel az életmóddal kapcsolatban – írja a BBC.

A 25 éves Vilma Larsson például korábban egy élelmiszerboltban, egy idősek otthonában és egy gyárban is dolgozott, de egy évvel ezelőtt felmondott – azóta otthon marad, gondoskodik a háztartásról és a párjáról, és azt mondja, így sokkal nyugodtabb. „Az életem sokkal könnyebb lett. Nem küszködök. Nem vagyok stresszes” – mondja.

Amíg a barátja otthon dolgozik, addig Larsson edzőterembe jár, kávézni megy, vagy éppen főz. A pár ugyanakkor sokat utazik, és a telet például Cipruson töltik. A párja minden hónapban fizetést ad neki a saját keresetéből, amit Larsson beoszt – ha többre van szüksége, egyszerűen csak kérnie kell, a megmaradó összegeket pedig félreteszi.

A nő a közösségi médiában is gyakran oszt meg tartalmakat az életmódjáról, ahol már 11 ezer követőből álló közösséget épített ki, de azt mondja, ebből egyáltalán nem származik bevétele.

Larsson „soft girl”-ként jellemzi magát – ez egy olyan életmód, ami a karrier helyett a nőiesebb életmódot hirdeti.

Egy felmérés egy évvel ezelőtt hívta fel először a figyelmet arra, hogy a svédek hajlamosak a „soft girl” trendre, egy másik felmérés pedig azt mutatta, hogy a trend még a gyerekek körében is népszerű: a 7 és 14 év közötti iskolás lányok 14 százaléka vallotta magát soft girl-nek.

„Arról van szó, hogy eltávolodunk ettől az évek óta tapasztalható „girl boss” ideáltól, ahol nagyon-nagyon magasak a követelmények a sikerre az élet minden területén” – magyarázza Johanna Göransson, az említett felméréseket végző Ungdomsbarometern kutatója.

Bár nincs hivatalos adat arról, hány fiatal nő hagy fel teljesen a munkával, hogy Larssonhoz hasonlóan inkább háziasszony szerepet vállaljon, Göransson szerint ez az arány egyelőre elenyésző. Ennek ellenére ez a téma rendkívül megosztónak számít Svédországban, és komoly politikai kérdéssé is vált.

Gudrun Schyman – egy svéd feminista párt társalapítója és korábbi vezetője például úgy véli, „nagyon veszélyes”, ha a nők a partnerük pénzéből élnek, és ez a trend „visszalépés” a nemek közötti egyenlőség szempontjából.

„A mai fiatal nők nem ismerik a történelmet, azt, hogy a nőknek miként kellett harcolniuk a jogaikért – a munkához való jogért, a munkabérhez való jogért és a gazdasági függetlenséghez való jogért” – érvelt Schyman.

A másik oldalon azonban a Svéd Demokraták pártja pozitívan fogadja a mozgalmat. „Úgy gondolom, hogy az embereknek képesnek kell lenniük arra, hogy saját maguk döntsenek az életükről” – mondta Denice Westerberg, a párt ifjúsági szektorának országos szóvivője. „És ha megvan a gazdasági lehetőséged erre, az nagyszerű.”

„Még mindig egy olyan országban élünk, ahol minden lehetőség adott a karrierhez. Még mindig megvan minden jogunk, de jogunk van ahhoz is, hogy a hagyományosabb életet válasszuk” – tette hozzá Westerberg.

Svédországban egyébként híresen jó a munka és a magánélet egyensúlya, a legtöbb munkavállaló évente 6 hét szabadságot kap, és kevesebb mint 1% dolgozik heti 50 óránál többet.

A közvélemény kutatások ennek ellenére azt mutatják, hogy a fiatalok stressz-szintje növekszik, és Göransson szerint a soft girl életmód a globális trendeket tükrözi, miszerint a Z generáció tagjai sokkal többre értékeli a szabadidőt, mint a karriert.

Egy másik statisztika szerint Szlovéniával együtt Svédországban a legmagasabb a dolgozó anyák aránya Európában, de a kormányzati statisztikák szerint a heteroszexuális párok esetében a nők még mindig nagyobb részt vállalnak a házimunkából és a gyereknevelésből, mint a férfiak.

Emellett az államilag finanszírozott szülői szabadság 70%-át is a nők veszik ki, és nagyobb valószínűséggel vesznek ki betegszabadságot a stressz miatt. Eközben, bár a férfiak és nők közötti jövedelemkülönbség továbbra is a 12,7%-os uniós átlag alatt van, 2019 óta 10% körül stagnál.

„Azt hiszem, sok nő érzi magát kimerültnek a munkában” – mondja Vilma Larsson azzal kapcsolatban, miért választotta ezt az életmódot. „Az édesanyámra és az ő édesanyjára, a nagymamámra és a nővéremre gondolok, és minden nőre. Mindig annyira stresszesek.”