BlogSikítófrászt kapok a karácsonytól!

Sikítófrászt kapok a karácsonytól!

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

Egyszerűen nem bírom elviselni ezt az egész karácsonyosdit. Sikítófrászt kapok!

Girl with christmas hat unhappy and frustrated over unfocused background

Sikító frászt kapok, ahogy figyelem az embereket és önmagamat. A legszürkébb hétköznapjaimban is több volt a szeretet, mint most a „nagy nap” előtt.

Sikító frászt kapok, ha még bejön egy „áldott” üzenet. Pedig valahol, valaki a több százból, biztos komolyan is gondolta. Legalább egyszer az életében tényleg átélte, hogy mit jelent az hogy áldott. Nincs számomra semmi transzcendentális ezekben a napokban. Csak nyüzsgedelem és gerjedelem van benne. De az legalább jó bőven.

Gyertyát gyújtottam és csillapítgatom magam: „Holnapra elmúlik a sikítófrász, és megjön a várva várt langyos ünnepi hangulat. De kétlem ( …) Valahogy soha nem Szenteste kopogtatott be mifelénk a csoda. Pedig van, és hiszem, hogy létezik. Visszatérő vendég időnként. Jön, megáld, fejet hajtat aztán megy. Én meg engedem, mert csodára mindenkinek szüksége van. Ilyenkor enyhül a sikítófrászom és kitölti lelkem valamiféle élet ízű keser-édes csodás érzés.

Felettem a szomszéd lázasan porszívózik. Elképzelem, ahogy kényszeresen próbálja kiszippantani a porcicát a legrejtettebb zugokból is. Mert jön a Karácsony! Ha találkoznánk biztos bájolognék neki egy kicsit és közben azt gondolnám, hogy milyen szerencsés a porcica, hogy nem kell szürke és kelletlen létével ott gubbasszon a sarokban, miközben olyan tiszta lelkűvé vált a nagytakarítás alatt az egész család, pont most Karácsonykor.

Ahogy írom a sorokat előjött a szénanáthám is. Tényleg össze van zavarodva a lelkem és ettől a testem is sikítófrászos tüneteket produkál. Van valami ebben a germán medicinában. Azt hiszem épp egy belső konfliktus kellős közepébe csöppentél. Most már te is benne vagy nyakig. A sikítófrász ragályos nyavalya.

De a lelkem azt súgja hogy te mélyen legbelül mégis együttérzel. Ha őszinte vagy magaddal felismered, hogy van valami ismerős számodra is ezekben a sorokban. A sikítófrászban, a porcicában, a kényszeres Ünnepvárásban, az online áldásban, de leginkább szeretetlenségben, a szeretet éhségünkben, a tehetetlenségünkben.

Most csend lett bennem. Eszembe jutott egy pár soros vers:

„Csendnek foga van…
Harap rág csattan
Csupaszra simítja lelkem
Így láthatod bennem
Tiszta forrás tükrén
Hallgatás mélyén
Valódi Önmagam…”

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Aktuális kedvencek



    Ez is tetszeni fog

    Kapcsolódó cikkek