Egy új tanulmány szerint közel 200, a mellrákkal összefüggésbe hozható vegyi anyagot használnak az élelmiszercsomagolások és a műanyag edények gyártása során, és ezek közül több tucat bejuthat az emberi szervezetbe – írja a CNN.
A tanulmány társszerzője, Jane Muncke, egy Zürichben működő, tudományos kommunikációra és kutatásra összpontosító nonprofit alapítvány, a Food Packaging Forum ügyvezető igazgatója szerint bizonyíték van arra, hogy több ismert vagy potenciálisan rákkeltő anyag, amiket csomagolóanyagokban használnak világszerte, az emberi szervezetbe is bekerülnek.
„Ezeknek az ismert vagy feltételezett rákkeltő anyagoknak az élelmiszer-ellátásunkból való kiiktatása hatalmas lehetőséget jelent a rák megelőzésében” – mondta Muncke.
A tanulmány szerint az élelmiszercsomagolásokban nemrégiben kimutatott vegyi anyagok közül 40-et már világszerte veszélyesnek minősítettek a szabályozásért felelős hatóságok, a használatukat mégsem tiltották be.
„Nagyon sok ilyen vegyi anyagot már az emberi egészségre veszélyesnek minősítettek, mégis engedélyezik a felhasználásukat az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban, ami lehetővé teszi, hogy bejussanak az általunk fogyasztott élelmiszerekbe” – mondja Jenny Kay, egy tudományos kutatószervezet szakérője. A Silent Spring Institute a vegyi anyagok, a nők egészsége és a mellrák közötti kapcsolatra összpontosít.
A szakértők szerint a mellrák aránya növekvőben van az 50 év alatti nőknél, ugyanakkor a vastagbélrák is egyre gyakoribb betegség a fiatalabb felnőttek körében is, és ezeknek az aggasztó statisztikáknak nem lehet pusztán genetikai oka.
A kutatók számos tényezőt figyelembe vesznek, többek között az elhízást, az alkoholfogyasztást, a testmozgás hiányát, illetve a környezeti hatásokat, de Dr. Len Lichtenfeld amerikai orvos szerint egyelőre nem tudják pontosan meghatározni, melyiknek van a legnagyobb hatása, és nem tudni pontosan mely vegyi anyagok fokozottan veszélyesek, és melyek jelentenek alacsonyabb kockázatot a szervezetre.
„A csomagolás azért van, hogy megvédje és biztonságosan fogyaszthatóvá tegye az élelmiszereket” – nyilatkozta a CNN-nek az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának (Food and Drug Administration, röviden FDA) munkatársa, Sarah Gallo. Ennek ellenére azonban úgy tűnik, a csomagolóanyagok komoly kockázati tényezőt jelentenek.
A Silent Spring 2007-ben közzétette 216 olyan vegyi anyag listáját, amelyekről rágcsálókon végzett kísérletek során bebizonyosodott, hogy mellrákot okozhatnak. Ez a lista 2024 januárjában már 921 elemre bővült, köztük 642 olyan is szerepel, amely serkentheti az ösztrogén vagy a progeszteron termelődését, ami a mellrák egyik ismert kockázati tényezője.
„Az a tény, hogy ennyi potenciális mellrákkeltő anyag van jelen az élelmiszercsomagolásokban, és bejuthat az ételeinkbe, csak egy példa arra, hogy milyen sok vegyi anyagnak vagyunk tudtunkon kívül kitéve nap, mint nap” – magyarázta Kay, az Environmental Health Perspectives című szaklapban megjelent tanulmányban.
„A mellrákot okozó anyagok közül sok hormonális diszruptor, és a listánkon szereplő vegyi anyagok közül sok károsíthatja a DNS-t is.” Kay azt is hozzátette, hogy ezeket a kockázatokat a szabályhozók feladata felismerni és mérsékelni a megfelelő intézkedésekkel.
A nemrég megjelent tanulmány összehasonlította a Silent Spring listáját egy másik adatbázissal (Database on Food Contact Chemicals Monitored in Humans, FCChumon), ez az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő vegyi anyagok listája, amelyeket kimutattak az emberi anyatejben, vérben, vizeletben és szövetekben.
A tanulmány többek között olyan vegyi anyagokat talált, mint a benzol, amely ismert rákkeltő anyag, de a kutatók más, potenciálisan rákkeltő anyagokat is találtak, többek között olyan káros anyagokat, amiket műanyag és papír színezésére használnak.
Bár a tanulmány szerint a legnagyobb kockázatot a műanyag csomagolások jelentik, 89 potenciálisan rákkeltő anyagot papír- és kartoncsomagolásokban is kimutattak. „A papírban lehetnek adalékanyagok, például emulgeálószerek és ragasztók, ha a papírokat összeragasztják, vagy ha a papírra egy műanyagréteg van ragasztva” – mondta Muncke.
A tanulmány által talált vegyi anyagok között voltak biszfenolok, ftalátok vagy perfluoralkil- és polifluoralkil-anyagok (PFAS), amelyeket már számos egészségügyi problémával hoztak összefüggésbe. A PFAS anyagokat örök vegyi anyagoknak is nevezik, mivel nem bomlanak le, vagy csak rendkívül lassan.
A PFAS-családba tartozó vegyi anyagok a magas koleszterinszinthez, a rákhoz és különböző krónikus betegségekhez is köthetők. A ftalátokat összefüggésbe hozták a gyermekkori elhízással, az asztmával, a szív- és érrendszeri problémákkal, valamint a rákkal.
A biszfenol A vagy BPA egy endokrin diszruptor, amelyet összefüggésbe hoztak a magzati rendellenességekkel, az alacsony születési súllyal, valamint a csecsemők és gyermekek agyi és viselkedési rendellenességeivel. Felnőtteknél ezt a vegyi anyagot cukorbetegséggel, szívbetegséggel, merevedési zavarokkal, merevedési zavarokkal, rákos megbetegedésekkel és a korai halálozás 49%-kal magasabb kockázatával hozták összefüggésbe.
Bár megoldást csak a szigorúbb szabályozás hozhat, mi magunk is tehetünk bizonyos lépéseket a kockázatok csökkentése érdekében. Kerüljük az élelmiszerek megégetését, mivel a marha-, sertés-, hal- vagy baromfihús magas hőmérsékleten vagy nyílt lángon sütve DNS-károsító vegyi anyagokat termel. Bizonyos szennyező anyagok felhalmozódnak a zsírban, ezért főzés előtt távolítsuk el a húsról a zsíros részeket, a főzés során keletkező zsiradékot pedig csepegtessük le.
Amennyiben halat fogyasztunk, válasszunk kisebb fajtákat, amelyek kevesebb higanyt és más toxint tartalmaznak. Ezenkívül, amikor lehetőségünk van rá, válasszunk organikus termékeket, és ne használjunk műanyag tárolóedényeket, vagy műanyag palackokat.
