Augusztus 12-ről 13-ra virradó éjjel éri el csúcspontját a Perseidák meteorraja. A 2026-os megfigyelési körülmények kedvezőek, mivel az újhold nem világítja be az éjszakai égboltot. Ha a felhőzet és a környék fényszennyezése sem zavarja a látványt, szabad szemmel is megfigyelhetjük a nyár egyik legszebb csillagászati jelenségét.
A NASA adatai szerint sötét égbolt alatt óránként körülbelül 25 meteor válhat láthatóvá. Ez nem azt jelenti, hogy pontosan ennyit fogunk megpillantani: a tényleges számot a felhőzet, a fényszennyezés, a látómező és a megfigyelés időtartama is befolyásolja. A meteorraj augusztus 24-ig aktív marad, de a legtöbb meteor a csúcs éjszakáján várható.
Mikor érdemes figyelni a Perseidákat?
A Perseidák már este 10 óra körül is megjelenhetnek, a legjobb megfigyelési időszak rendszerint éjfél után, különösen a hajnal előtti órákban érkezik. Minél magasabbra emelkedik a radiáns pont, annál több meteor válhat láthatóvá.
Nem kell folyamatosan a Perszeusz csillagképet keresni. A meteorok az égbolt bármely részén feltűnhetnek, ezért célszerű olyan helyet választani, ahonnan minél nagyobb területet belátunk.
Távcsőre sincs szükség. A meteorok gyorsan haladnak, egy szűk látómezejű eszköz inkább megnehezítené az észlelésüket. A legjobb felszerelés egy pokróc, dönthető kerti szék, melegebb ruha és némi türelem.
Így láthatjuk a legtöbb meteort
A városi lámpák fénye elnyomja a halványabb meteorokat, ezért érdemes lakott területtől távolabb, biztonságos és nyílt helyszínt keresni. Egy mező, dombtető vagy kevésbé kivilágított kert megfelelő lehet, ha nem takarják el fák és magas épületek az eget.
A telefon képernyője percekre leronthatja a szem sötéthez való alkalmazkodását. Érkezés után legalább 20–30 percet érdemes adni a szemünknek, mielőtt arra következtetnénk, hogy kevés meteor látható.
A megfigyeléshez:
- válasszunk biztonságos, sötét és nyílt helyet;
- nézzünk az égbolt tágabb, sötétebb része felé;
- kerüljük a telefon és az erős lámpák használatát;
- maradjunk kint legalább 30–60 percig;
- vigyünk magunkkal melegebb ruhát és vizet.
Mi okozza a Perseidák meteorraját?
A látott fénycsíkokat nem valódi csillagok lehullása hozza létre. A Föld minden évben áthalad a 109P/Swift–Tuttle üstökös által hátrahagyott por- és törmelékfelhőn.
Az apró részecskék nagy sebességgel lépnek be a légkörbe. A NASA szerint a Perseidák meteorjai másodpercenként körülbelül 59 kilométeres sebességgel haladnak. A légkörben felhevülő anyag és a körülötte ionizálódó levegő hozza létre a rövid ideig látható fénycsíkokat.
A Swift–Tuttle üstökösnek körülbelül 133 évre van szüksége ahhoz, hogy egyszer megkerülje a Napot. Legutóbb 1992-ben járt a belső Naprendszerben, de az általa hátrahagyott törmelék minden év augusztusában létrehozza a meteorrajt.
A Perseidák időnként különösen erős tűzgömböket is produkálnak. Ezek nagyobb törmelékdarabokhoz kapcsolódnak, ezért fényesebbek lehetnek, és hosszabb ideig látható nyomot hagyhatnak az égen.
Egy képernyőmentes éjszaka az égbolt alatt
A Perseidák megfigyeléséhez nem kell különleges szertartás vagy bonyolult felszerelés. Elég leülni egy sötét helyen, türelmesen figyelni, és elfogadni, hogy nem tudjuk előre, mikor és hol jelenik meg a következő fénycsík.
Az újhold miatt 2026-ban kivételesen kedvezőek lehetnek a körülmények. A NASA az év egyik legjobb égbolt-megfigyelési eseményeként emelte ki az augusztus 12–13-i meteorrajt, időjárástól függően a világ számos pontjáról jó láthatósággal.
