Társadalmunkban, ha valaki a tökéletességre törekszik, azt igyekszik minden áron elérni, pozitív megítélésben részesül. Mert látszólag annak az embernek van akaratereje, ambíciója, kitartása, nagyon tud összpontosítani, és ezáltal sikeressé válik. Ez mind jó és szép, de ha valaki átlép egy bizonyos határt, és ma már milliók lépik át azt a bizonyos határt, akkor már pszichés eredetű betegségről beszélhetünk, amit kezelni kell.
A perfekcionisták mindig, szinten mindenben a legjobbak akarnak lenni, főként, hogy megfeleljenek, elnyerjék másod dicséretét. Az egész életüket teljes kontroll alatt tartják. A legtöbb ilyen embernél már kiskorában kialakult ez a pszichés zavar, főként ott, ahol a szülők elvárják, hogy gyerekük mindenben jól teljesítsen. De később is kialakulhat ez az anomália, például a munkahelyi nyomás esetén, amikor teljesítmény alapján adják a fizetést.
A perfekcionizmus idegességgel, zavart tudatállapottal, önbizalomhiánnyal, depresszióval járhat, az illető gyakran érzi úgy, hogy nem jó semmire, még akkor is, ha mindent jól csinál.
A következő kérdések segítenek kideríteni azt, hogy téged is fenyeget-e ez a rendellenesség:
1. Mindig úgy érzed, hogy másoknak meg kell felelned, és a kedvükben kell járnod?
Ha már gyerekkorodban kialakult az a “szokás”, hogy ha jól teljesítesz az iskolában, a sportban, akkor jutalomban részesülsz, akkor később nagyobb annak az esélye, hogy perfekcionistává válsz. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy amennyiben nem teljesítettél jól, akkor büntetésben részesítettek. Ez frusztrációt, csalódottságot okozott.
2. Mindig halasztást kérsz a leadási határidőig, mert nem vagy elég magabiztos abban, hogy az általad elvégzett munka megfelelő, netán tökéletes?
Az, hogy szinte sosem érzed teljesen felkészültnek, elégedettnek magad, sőt, kételkedni kezdesz mindenben, amit addig elvégeztél, ez eléggé nyomasztó tud lenni, nagy az esélye annak, hogy perfekcionista vagy, vagy azzá fogsz válni. Egy perfekcionista számára nincs is annál nehezebb dolog, mint mikor egy projekt, egy feladat elvégzésére bízzák meg, de a végén sehogy sem tud a dolgok végére érni, mert úgy érzi, hogy nem elég jó abban, amit csinált.
3. Van valami, ami felkelti az érdeklődésed, amiben kiélheted a kreativitásodat?
Ha perfekcionista vagy, akkor egyszerűen nem fér bele az idődbe, hogy kísérletezz, új dolgokat próbálj ki, mert félsz a kudarctól. Kihal belőled a kíváncsiság, az eredetiség, a kreativitás, mert nem bízol eléggé önmagadban.
4. Gyakran kritizálsz másokat, vagy agresszívé válsz, ha valaki téged mer bírálni?
Az emberi kapcsolataid felszínesek, csak látszatbarátságokat “ápolsz”. Egyszerűen nem jut időd másokra, mert dolgoznod kell a “tökéletesen”. Ha mások ezt szóvá teszik, mérges leszel rájuk, de voltaképpen nem is rájuk, hanem önmagadra, mert ilyenné tesz ez a kényszerállapot. Úgy gondolod, hogy nem jut idő a munkádra, ha a barátaiddal foglalkozol és így nem tudsz tökéletesen teljesíteni.
5. Meg tudod ünnepelni a sikereidet, tudsz örülni a teljesítményednek?
Valószínűleg nem tudsz ünnepelni, mert mit lehet ünnepelni egy olyan dolgon, ami nem tökéletes, amin mindig van, mit javítani. Ez egy mókuskerék, hiszen nagyon boldogtalanná válhatsz.
Ahhoz, hogy kiszabadulj ebből a csapdából, gyorsan abba kell hagynod a hasonlítgatást, hiszen mindenki más, nem szabad a többiekhez viszonyítanod a képességeidet, és ajánlott egy pszichológus felkeresése is, aki különböző módszerekkel tud segíteni, hogy az életed ne egy folyamatos kényszeres teljesítés szerint teljen, hanem kiegyensúlyozott, boldog emberré válj.
