Súlyos katasztrófa fenyegeti a parajdi sóbányát, miután a Korond-patak hirtelen megnövekedett vízhozama áttörte a védelmi vonalakat. A Román Vízügyi Hatóság szerint a jelenlegi válság kialakulásához hozzájárult, hogy a 2012-ben megkezdett vízszabályozási munkálatok a mai napig nem fejeződtek be.
A probléma gyökerei évekre nyúlnak vissza. Már 2016-ban is jelentkeztek figyelmeztető jelek, amikor hódok által épített gát irányította el a patak vizét, és a heves esőzések következtében föld alatti területek kerültek víz alá.
A szakértők szerint a vízhozam az átlagos 1 köbméter/másodpercről hirtelen több mint 60 köbméter/másodpercre nőtt, ami drámai mértékű terhelést jelentett a bánya szerkezetére.
„A mennyezet be fog omlani” – figyelmeztet a professzor
Daniel Diaconu, a Bukaresti Egyetem Földrajztudományi Karának professzora a Digi24-nek nyilatkozva komoly aggodalmát fejezte ki: „Úgy gondolom, hogy a mennyezet részben vagy teljesen be fog omlani, és egy mesterséges tó fog kialakulni.”
Diaconu szerint a jelenlegi helyzet természeti és emberi tényezők együttes hatásának következménye. A só oldódása természetes folyamat, de a víz rendkívüli nyomása és az ebből eredő erózió meggyengítette a bánya struktúráját – írja a Twice.
„Amit sajnos manapság látunk, az egy természeti jelenség és egy antropogén jelenség együttes hatásának eredménye.”
A professzor elmondta, hogy a bánya kilenc hatalmas szinten került kiaknázásra, akár 320 méteres mélységben is. A víz kiszivattyúzása azonban szinte lehetetlen, hiszen több millió köbméternyi víz halmozódott fel a föld alatt.
„Ami most a föld alatt történik, az egyértelműen a só oldódásának jelensége, amíg a víz telítődik. Ha megszakítjuk az édesvízzel való érintkezést, ez a folyamat leállhat. De majd meglátjuk, hogy azok a horizontok beomlottak-e” – mondta a szakember.
Milliárdos érték forog kockán
A SALROM Országos Sóvállalat által üzemeltetett parajdi sóbánya Románia egyik legnagyobb értéket képviselő ipari létesítménye. A becslések szerint több mint 500 millió tonna sótartalékkal rendelkezik, amelynek piaci értéke meghaladja a 12 milliárd eurót.
A bánya nemcsak gazdasági szempontból, hanem turisztikai vonzerőként is kulcsszerepet töltött be, évente több százezer látogatót vonzva a térségbe. Az esetleges beomlás nemcsak ipari kárt, hanem turisztikai és gazdasági visszaesést is jelentene Hargita megyében.
A gazdasági miniszter szerint „rendkívül bonyolult a helyzet”
Bogdan Ivan gazdasági miniszter a helyszínre látogatva elmondta: „Sajnos kollégáim is a helyszínen voltak, és az a hely, ahol a víz beszivárog a bányagalériákba, meglehetősen nagy.”
A tárcavezető szerint a Salromnak 130 millió lejre lenne szüksége ahhoz, hogy megvalósítsa a Korond-patak teljes medrének elterelését, nagy teljesítményű szivattyúkat telepítsen, és helyreállítsa a bánya falait. Jelenleg egy átfogó vizsgálat zajlik, amely azt hivatott feltérképezni, miként lehetne újra megnyitni a létesítményt a turisták előtt.
A Korond-patak elterelésére korábban is történtek kísérletek, ám a környezetvédők leállították a munkálatokat, hivatkozva a helyi hódpopuláció védelmére. Ez a döntés a miniszter szerint is vitatható:
„Kollégáim tájékoztattak erről, és a munkálatok során is figyelmeztették őket, hogy nagyon vigyázzanak a területen élő hódpopulációra. Nekem ez nevetségesnek tűnik, és nagyon remélem, hogy ezt a Románia számára rendkívül fontos helyzetet a környezetvédelmi hatóságok is megvizsgálják.”
A jelenlegi tervek szerint mesterséges betonmedrű elvezetőrendszer épülne, amely védett területen vezetné el a patak vizét. A kormánytól azt kérik, gyorsítsák fel az engedélyek kiadását.
„Javasolni fogjuk a kormánynak is, hogy hozzon konkrét döntést ebben a kérdésben, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség és a védett területek hatóságai a lehető legrövidebb időn belül adjanak ki minden szükséges engedélyt” – mondta.
