Aigner Szilárd nem ért egyet a hőségriadóval, dr. Bors Katalin pedig többek közt ebben látja az okát a hazánkat népbetegségként sújtó D-vitamin-hiánynak.

Fotó: James Cage
Fotó: James Cage

Nemrégiben felröppent a hír, hogy az elmúlt 200 év leghidegebb nyara vár ránk. Nagy bizonyossággal azonban körülbelül csak tíz napra jelezhető előre az időjárás. Mégis átlagosan, ahogy egyre távolabbi napokat néz az ember, egyre nagyobb a bizonytalanság ­– hazánkban elsősorban a zivatarok okozta hatások tekintetében. Szerintem átlagos nyár várható, amelyet nem az elmúlt néhány évre, hanem az elmúlt 30 évre vetítve értünk.

Az új keletű hőség- és mindenféle egyéb riadókkal nem értek egyet, mert megriasztanak minket. Ráadásul a nemzetközi UV-skálánál indokolatlanul szigorúbb a hazai gyakorlat. Gyakran „extrém” sugárzásról számolnak be, akárcsak Dél-Spanyolországban vagy Észak-Afrikában. Ez komoly népgazdasági kárt is jelenthet, hiszen ha például egy érzékeny bőrű svéd turista ez alapján dönti el, hogy Athénben vagy Siófokon töltse a szabadságát, egyértelműen Görögországba utazik” – mondta Aigner Szilárd meteorológus.

Mindez hozzájárulhat a lakosság mintegy háromnegyedét érintő és számos súlyos betegséghez vezető D-vitamin-hiányhoz.

dr_Bors_KatalinMa már egyértelmű, hogy a D-vitamin hormon szerepet is betölt, amely természetes úton a napfény hatására termelődik a szervezetben. Az, hogy nem olyan mennyiségben, mint ahogy az szükséges, többek közt annak köszönhető, hogy nem merünk a napra menni és 50-es faktorú naptejeket kenünk magunkra. Ennek következtében egyszerűen nem tud megfelelően termelődni a D-vitamin. A magyar vegyes táplálkozás mellett pedig már kutatások is kimutatták, hogy mindössze körülbelül 5%-át visszük be a kívánt mennyiségnek. Ezért a tévhit ellenére D-vitamin-pótlásra nyáron is mindenkinek szüksége van, ennek mennyisége hiányállapotban felnőtteknél napi 2000 Nemzetközi Egység (jelentős túlsúly esetén akár 4000 Nemzetközi Egység) D-vitamin lehet.

Ahhoz, hogy a csontozatunkat és az izmainkat is karbantartsuk, még napi fél óra tornára és fél óra sétára lenne szükségünk. A betegeimnek azt szoktam javasolni, hogy szűrt napfényes időben menjenek a levegőre és akkor ne kenjék „összevissza” magukat! Emellett könnyű táplálkozást ajánlok; sok salátát, zöldséget, gyümölcsöt, fehér húsokat és halat, valamint összességében legalább napi 2 liter minél természetesebb folyadékot. Erre különösen az idős betegeknél fontos odafigyelni, akiknél csökken a szomjúságérzet” – tette hozzá dr. Bors Katalin, reumatológus, rehabilitátor.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.